Hírek

2004.12.21. 00:00

Ráktérkép: egyes területeken javulás

Elkészítették Magyarország ráktérképét. Budapesten és Borsod megyében betegszik meg a legtöbb ember. Csaknem húsz év megfigyeléseit használták föl az elemzők, akik 1986 óta gyűjtik az adatokat a rákos betegségekről.

Stépán Balázs

[caption id="" align="alignleft" width="308"] A szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétel segít időben felismerni a tüdődaganatot
[/caption]Hazánkban jelenleg minden második ember rosszindulatú daganatos betegségben hal meg. A következő leggyakoribb halálok
a szívműködéssel és az érelmeszesedéssel kapcsolatos. A legtöbb rákos beteg Budapesten, Szolnokon és Szegeden él, jóllehet ezekben a városokban szinte minden egészségügyi szolgáltatás könnyen elérhető, a jól felszerelt rendelőintézetekben és kórházakban pontosan felismerhető, viszonylag jó körülmények között orvosolható a kór.

„A budapestiek számára például minden szűrési és felvilágosítási lehetőség adott, mégsem élnek vele” – olvasható a magyarországi ráktérképet elkészítő Környezet-egészségügyi Intézet tanulmányában. A felmérés szerint ugyanakkor ezekben a városokban lakik a legtöbb elesett, szorongó életvitelű ember.

Ők többnyire helytelenül, gyengén táplálkoznak, és nem ügyelnek az egészségükre. Borsodban fogyasztják a legtöbb alkoholt, egymás után szűnnek meg a munkahelyek, nagy a létbizonytalanság, nehéz munkát találni, nagy az elkeseredettség.

Az átlagosnál többen hunynak el emlő-, méhnyak-, vastagbél- és prosztatarákban Miskolcon, Szolnokon, Debrecenben, Szegeden, Székesfehérváron és a Duna– Tisza közén, mint az ország más területein. A Dunántúlon a végbéldaganatos megbetegedés a leggyakoribb. A Duna–Tisza közén a vastagbélbántalmakban szenvedők vannak a legtöbben. Prosztatarákra az Alföldön, a Balatontól északra eső Veszprémben panaszkodnak a legtöbben.

A kutatók szerint a betegség kialakulásának okai az eltérő étkezési szokásokban rejlenek. Nem sikerült még megfejteni, hogy a tüdődaganat miért éppen a Tiszántúlon, Szolnok környékén a leggyakoribb.
A női megbetegedések is egyértelműen összefüggésbe hozhatók az életmóddal, a gyermekvállalási és gyermeknevelési szokásokkal. Az emlőrák elsősorban a későn szülő, jómódú, a gyermeket nem szoptató asszonyokat veszélyezteti.

A méhnyakrák és a szájdaganat a rossz szociális körülmények között, elhanyagoltan élő nők betegsége, olyanoké, akik nem törődnek testük ápolásával.

A kutatók megállapították, hogy a legnagyobb kockázatot a beteges életmód, elhanyagolt táplálkozás, mértéktelen alkoholfogyasztás okozza. Ráadásul Magyarországon az emberek általában túl könnyen veszik a betegeskedés tüneteit, nehezen mozdul a lakosság többsége, vonakodik orvoshoz menni, kiváltani és rendszeresen bevenni a szükséges gyógyszereket.

A kockázatos nagyvárosi életmódon kívül megállapítható, hogy elsősorban a szegényebb sorban élők között, és a világtól elzárt régiókban szedi a legtöbb áldozatot a rák. Az ország keleti megyéiben tizenöt százalékkal többen halnak meg tüdőrákban, mint az ország nyugati szélén. Hosszú időn keresztül Baranyában volt a legtöbb gyomor- és bélrák, de ezt a kutatók a helytelen táplálkozással, az átlagon felüli mennyiségben fogyasztott nehéz füstölt húsok élvezetével magyarázzák.

Az utóbbi években lassanként megváltozó étrend következtében csökkent a gyomorrákos megbetegedések száma, ugyanakkor egyre többen szájüregi daganatokkal küzdenek.

Ezen a téren sajnos vezetjük a nemzetközi rangsort. 1960-hoz viszonyítva ma hétszer több a szájdaganatos beteg, mint korábban. A felmérés szerint fogorvoshoz a megkérdezettek háromnegyede csak akkor megy, ha már elviselhetetlen fájdalmai vannak. Az ötezer megvizsgált ember közül csupán harmincnak volt teljesen egészséges, ép a fogazata.

Elsősorban az alkohol és a cigaretta okozza a betegséget, de a felmérés szerint sokan elhanyagolják a fogmosást is. Magyarországon fele annyi fogkrém fogy el évente, mint Ausztriában.

Kerülje el az esetleges veszélyeket, betegségeket: járjon rendszeresen rákszűrésre!

Rákszűrő vizsgálatot majdnem minden klinikán és kórházban végeznek országszerte!

Páldy Anna szerint könnyelműek vagyunk

Dr. Páldy Anna onkológus orvos szerint nem tekintjük értéknek az egészséget. Megindult ugyan a rákszűrés, 2002-ben az emlődaganatra, azután a méhnyak elváltozásaira, idén a vastagbél megbetegedéseire terjesztették ki a vizsgálatokat. „A lakosság azonban nem hallja meg a hívó szót, sokan nem veszik komolyan, hogy minél kisebb elváltozást okoz a daganat, minél korábban sikerül fölfedezni a betegséget, annál nagyobb eséllyel lehet gyógyítani. A méhnyakrák, az emlődaganat nem jár fájdalommal könnyelmű, aki kihagyja a szűrést.”

Ottó Szabolcs a kezelés eszközeiről

Az országos Onkológiai Intézetben minden eszköz a gyógyítás rendelkezésére áll, ha nem is teljes a tárház. A kemoterápia, a sugárkezelés megfelelő színvonalú – állítja dr. Ottó Szabolcs, az Országos Onkológiai Intézet főigazgató-helyettes főorvosa.

A megelőzésre kellene sokkal nagyobb gondot fordítani a népegészségügyi program keretében. Vannak olyan daganatok, amelyeket 98 százalékos eséllyel lehet kezelni, illetve gyógyítani, ha időben felfedezik a betegséget.

Márkus Csaba könyve: Rákközelben

Miért lett Magyarország húsz esztendeje a rákbetegek országa? Mit kell tennünk azért, hogy Finnország példáját követve lekerüljünk a „halállista” éléről? Hogyan előzhető meg a rák? Hol találnak segítőkre a rákbetegek, azok, akik reményüket veszítették? Ezekre a kérdésekre keres választ Márkus Csaba Rákközelben című dokumentumregénye, amelyet ma mutat be a szerző a Magyar Újságírók Országos Szövetségének székházában.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!