Jó reggelt!

Tegnap kedvenc kollégánk meglehetősen fáradtan, bedagadt szemekkel érkezett a munkahelyre, titkolni sem tudta, hogy az este elhajlott egy kissé. De ez hagyján. A legfontosabb feladatáról is megfeledkezett. Mivel az eset nem először fordult elő, egyre kíváncsibban vártuk az aktuális magyarázatát. „Mi történt, öregem?” kérdeztem részvéttel. Átnézett a fejem felett, és szomorúan kibökte: „Az az igazság, hogy nagyon megrázott Arafat halála.” Rácsodálkoztam: „Hiszen annak már több hete!” „Valóban – válaszolta kávéját kavargatva –, de csak most tudatosult bennem…”