2024.02.25. 14:24
A nevelés megmentő ereje
És bár Valentin a szerelmesek napja, tegyük meg, hogy mi legyünk szerelmesek Esztergomba, az első magyar városba, a magyar történelem egyik legfontosabb helységébe! Ezzel a gondolattal nyitotta meg Prokopp Mária művészettörténész az esztergomi Balassa Bálint Társaság (BBT) rendezvényét, melyet a főiskolán szerveztek meg.
Kozma Gábor (balra) és Őze Sándor
Forrás: 24 Óra
Fotó: P. Z.
A résztvevők ezúttal Kozma Gábor, főiskolai tanár, a PPKE BTK dékánhelyettese, a Tanárképzési Tanszék vezetője, a PPKE Keresztény Pedagógia és Pszichológia Kutatócsoport vezetője székfoglalójára érkeztek a főiskolára. A BBT rendszeresen teszi nyilvánossá tagságának bővülésekor elhangzó székfoglalókat.
Kozma Gábor beszéde előtt Őze Sándor professzor, a PPKE BTK Történettudomány Intézet vezetője laudációban mutatta be az előadó pályáját. Kozma Gábor A nevelés hazája című, február 16-án elhangzott székfoglaló előadásában többek között így fogalmazott: a nevelés hazájában, az esztergomi magaslatról tekintettünk körbe. Bárcsak mondhatnánk, hogy a mai feladatok könnyebbek, de értékvesztett világunkban továbbra is a nevelésnek kell nyújtania a megmentő erőt. Itt pedig körbevesz minket a történelemből sugárzó erő, ami a nevelés lehetőségeit bontja ki számunkra. A hazát itt védte végsőkig szerető szívvel Balassa Bálint, és a haza lelke, Szent István, Szent Gellért óta itt van a Várhegyen, az Intelmek minden keresztény nevelési üzenetével. És kell, hogy Magyarország éppen az európai kultúra szétesésének korában a nevelés hazája legyen, és családjaival, intézményeivel váljon tanúságtevőjévé annak, hogy a kereszténységből táplálkozó és azt erősítő kultúra képes visszavezetni az embert Teremtőjéhez.
Hitvalló székfoglaló
A Balassa Bálint Társaság eseményén a főszereplő Kozma Gábor főiskolai tanár, a PPKE BTK dékánhelyettese székfoglaló beszédében keresztény katolikus hitét is megvallotta. E témában fogant gondolatai csokrában többek között ezekben a sorokban: „Isten köztünk lévő országa az igazi haza, tehát egy terület és országhatár nélküli valóság, ami ugyanakkor területen és rendezett határok között élők és nyelvek, kultúrák által valósul meg. Létezik egy szellemi-lelki középpontja, amit a nyolc boldogság tűz ki. Behajtani az értelem, a szív és a lélek kapuján át lehet. A benti parkolókban csend van és összeszedettség. A tudatosan rosszat tevőknek kijáró büntetést javító-felemelő szándékkal adják. A gazdaságot pedig az észszerűség mellett a méltányosság és az irgalom is szabályozza.”
Mint mondta, ennek éppen Európában kell megvalósulnia, ahol a legmélyebb gyökerek mellett a legnagyobb a kísértés azok feledésére.
– Ehhez körbevesz a magyar történelem nagy alakjainak példája, köztük a vitéz Balassa Bálint költő és a magyar nyelvet éltető, a katolicizmust megújító és Esztergom számára a lelket, kultúrát Nagyszombatban megőrző Pázmány Péter. Nézzünk csak körül a Szent Tamás-hegyről, hogy tekintetünk befogja a Duna mindkét oldalán megnyíló magyar tájat, hogy Becket Szent Tamástól visszasiethessünk barátjának, Bakócz Tamásnak vörösmárvány kápolnájához, aztán a kassai vértanúk oltárához, a Bazilika kupolája alatt őrzött kincsekhez. Visszasiethessünk a Studiolóhoz és annyi szépséget tartogató Várhoz, a Szent Adalbert Központban őrzött pázmányi kultúrörökséghez, a levéltár aranybullás értékeihez, a Bibliotecha és a Keresztény Múzeum lelket gazdagító termeihez, és feladatunkra találjunk a Vitéz János Tanárképző Központ épületében, a Májer István által a nemzetnevelés szolgálatába állított pedagógia otthonában – zárta gondolatait.
