Sorozat

2023.07.26. 16:56

Közösséget kovácsolt a kenderkések népzenéje

Tartalmas tanévet tudhat maga mögött a Tatai Kenderke Néptáncegyesület a zenei oktatás terén. Mint megtudtuk, a heti rendszerességű népzeneoktatások, mellett helyett kaptak zenekari órák és a táncházakban való közös zenélés, évadzáró koncertek, valamint Hódorog András, Benke Pável és Benke Paulina és más somoskai hagyományőrzőkkel való találkozás is.

Kemma.hu

Az oktatásban a komáromi Horsa István, valamint Szentimrey Panna és Orbán Kata vette ki a részét. Az Ördöngős Népzenetanoda alapítója, Horsa István gardonozni tanította a legkisebbeket, míg a nagyobbak vonós hangszereken és idén főként hegedűn szerezhettek új ismereteket. A gyimesi, a széki és az ördöngösfüzesi zenében mélyedtek el a növendékek, melyeknek megismerésére tette fel életét Horsa István.

Szentimrey Panna a  furulyaóráira a kisebbeket a helyi (a történelmi, határon átívelő Komárom és Esztergom megyei) hagyatékkal várta, a nagyobbak a moldvai tánczene rejtelmeiben merülhettek el. Orbán Kata szeptemberben új lendülettel vette át a népművészeti műhely citerásait, akiknek a száma az idén 15 főre bővült. Számos vidék zenéjével, a nagyobbak különböző pengetési technikákkal is megismerkedhettek, emellett pedig többször fókuszba került a helyi népzenei hagyomány is. Az eredmény nem maradt el: díjakat is bezsebeltek a növendékek. A zenei program magával vonzotta az énekelni vágyókat is: idén több versenyen is szép eredménnyel vettek részt az egyesület népi énekes tanítványai. Felkészítőjük Szentimrey Panna volt.

A helyi zeneoktatás kulcseleme volt a közösségben való játék, ami nemcsak más hangszerekkel, hanem a táncosokkal való együttműködést is magában foglalta. Maga Horsa István is úgy véli, hogy a hegedű csak a bőgő és a brácsa játékával együtt tanulható jól. Az egymáshoz viszonyított hangzást tartja a népzene alapkövének tartja, amire épül a többi technikai tudás is. Elmélete már több, mint egy évtizede gyakorlat is: óráin rendszeres a zenekari hangzás. Ő maga vált bőgőre, brácsára, de gyakran plusz embert is biztosít a teljes zenekari élményhez is.  A spontán, órai keretekben való zenekari hangzás és közös zenélés azonban bevett szokássá kezd válni Szentimrey Panna óráin is, aki pillanatok alatt átvált koboz kíséretre, ha a tanulási folyamat ezt kívánja meg. A citera esetében a játék közbeni ének elengedhetetlen a zene kiteljesedéséhez. Orbán Kata óráin gyakran találkozhattak a tanítványok így teljes zenével is. Ráadásul Kata nem visszakozott és koboz, tekerő tudását is elővette a megfelelő pillanatokban.

Az órai gyakorlatokat a táncházakban is kamatoztatták a tanítványok: a havi rendszerességű saját eseményeken forgószínpadszerűen, többször volt lehetőségünk a kenderkések moldvai, gyimesi, széki és ördöngös füzesi muzsikájára ropni. Sőt, a legkisebb és egyben legügyesebb zenészek a tanév végére a helyi vagy moldvai játékanyagra épülő Ringatót és a családos ovis foglalkozásainkat is lekísérték.

Minderre, mint megtudtuk, a Csoóri-pályázatnak köszönhetően nyílt alkalom. Az éves programsorozat kiteljesedése volt, amikor Hódorog András Tatára érkezett Moldvából, egész pontosan Somoskáról. Vele furulya-mesterkurzust hirdettek meg, míg a szintén moldvai Benke Pávellel és Paulinával éneket tanulhattak a résztvevők. Persze a tánc is terítékre került, az emlékeken túl pedig elektronikus anyag is készült, hogy később is használhassák a Sokadalom ideje alatt megszerzett tudást. A moldvai vendégek egyébként fel is léptek a népmávészeti fesztiválon.

A zenei kurzushoz illeszkedett idén a moldvai tematikus tánctábor is, ahol a tánc mellett zenetanulásra is nagy hangsúlyt fektettek. Idén először, eddig csak népzenét tanuló palánta is beállt a táncos képzésbe mondván, hogy így jobban megértheti majd a zenei stílust és a lüktetést a furulyajátékában. Kézműves foglalkozásaik kizárólag a tematikához illesztettek voltak, így készíthettek magunknak bocskort, bernyicet és moldvai csángó ételeket is a gyerekek A legkisebbek megismerkedhettek moldvai gyermekjátékokkal – mely a szakmában igen nagy hiányként jelenik meg, ahogy azt a tánc és gyermekjáték tanároktól, Porvai Gergelytől és Farkas Emőkétől megtudtuk. 

− Úgy gondoljuk, hogy a népzene eredeti funkciójához és annak megértéséhez közelebb kerülhettünk. A népzene túlmutat önmagán, és komoly közösségkovácsoló ereje van. Többek és erősebbek lettünk, méghozzá nem csak tudásban, de közösségünkben is. Egy megerősödött közösségnek lehetünk most olyan tagjai, akik ugyanazt az esztétikai nyelvet beszélik, vagy tanulják beszélni, annak különböző megnyilvánulási formáiban. Ki hangszeren, ki énekkel, ki tánccal, ki pedig több mindennel egyszerre. A népzene effajta továbbadása jövőre is folytatódik − fogalmaztak. 

Vizsgaelőadáson és a Sokadalomban is bizonyítottak
A Kenderke Református AMI vizsgaelőadásának színpadán is megmutattk tudásukat a furulyás, citerás és énekes tanulók. A Tatai Sokadalom színpadán a széki, ördöngösfüzesi és gyimesi zenészpalánták, a furulyások és citerások évzáró koncertjeit is meghallgathatták az érdeklődők, sőt a moldvai kurzus bemutatkozó koncertjét is. Ezt követően június 30-án pénteken került sor a moldvai tematikus tábor táborgálájára, melyben jelentős részt kapott a zenészpalánták előadása. 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában