2022.08.23. 19:44
Könyv fedi fel a titkot, miért lett Esztergom a „halott város”
A római kortól egészen a 20. század végéig tartó időszakot ölel fel Prokopp Mária művészettörténész nemrég megjelent, Új kutatások Esztergom megyei jogú város építészeti értékeiről című tanulmánykötete. A Széchenyi-díjas szerző ezúttal, mint szerkesztő hozott létre összefoglaló kötetet, melyben számos helyi tudós, értelmiségi foglalja össze az adott témát. Zömében építészettörténetet, de a könyv végén esszékben is megnyilvánulnak egyes írók.
Forrás: Facebook/Hernádi Ádám
Ötvenhat munkatársa segítségével alkotta meg új könyvét Prokopp Mária, számos tudományos fokozat tulajdonosa. Ezúttal egy olyan könyvet állított össze, mely témáját, az esztergomi építészeti kincseket tekintve, részleteiben már a városról szóló több könyvben is szerepelt, de ilyen koncentráltan talán még egyszer sem volt olvasható.
A vaskos, 624 oldalas kötet nem nehéz olvasmány, a római kortól, a közép-, az oszmán és a barokk koron, majd a 19. századon át egészen a 20. század végéig ívelő nagy gondolatmenetet pazar illusztrációk egészítik ki. Faragóné Godó Mária megyei állami főépítész egy helyen így fogalmaz az előszóban:
„Egy időben és témakörben is igen átfogó tanulmánykötetet tart a kezében az olvasó, tulajdonképpen Esztergom történetét, régészeti és építészeti emlékek mozaikjában elbeszélve. (…) Ez a kötet azonban friss kutatási eredmények bemutatásával, sokszínűségével nekünk, Esztergomot jól ismerőknek is tud újat mondani.”
Az Új kutatások Esztergom megyei jogú város építészeti értékeiről című tanulmánykötet talán legérdekesebb írása az első, mégpedig Dragonits Tamás és Hulyák Anna közös munkája, melyben a két szerző a mai város arculatát jól és rosszul meghatározó, 1980 és 2005 közötti tényezőkről, folyamatokról értekezik. Ebben olyan magától értetődő és esetenként kényes témákra is kitérnek, mint Esztergom és a Duna építészettel, árvízvédelemmel összefüggő kapcsolata, a város Trianon és a világháborúk utáni funkcióvesztései.
Fotós: P. Z. / Forrás: 24 Óra
Megtalálható benne az idegenforgalmi központ kihasználatlansága, a helyi lakosság összetételének megváltozása, Esztergom oktatási szintje, a helyi kulturális értékek és az itt élők kapcsolata, a „halott város” jelző okai vagy az esztergomi polgár egyéni és közösségi tennivalói a városért.
Polgármesteri ajánló a könyvhöz - A több mint 600 oldalas könyvhöz annak fővédnöke, Hernádi Ádám polgármester is írt rövid előszót. Ebben többek között kifejtette, hogy a páratlan, hiánypótló kiadvány a római kortól a szocreálig vezeti végig az olvasókat Esztergom építészete történetén. A város első embere hozzátette: „Olyan kötettel gyarapszik most az Esztergomról szóló kiadványok sora, melyet végigolvasva megerősödik az emberben a gondolat, hogy Esztergom a nemzet bölcsője, mindazon értékek origója, amikre büszkék lehetünk.” Az Esztergomi Önkormányzat által kiadott kötet létrejöttét támogatta a Magyar Nemzeti Levéltár, az MNL Prímási Levéltár, a Komárom-Esztergom Megyei Levéltár, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Építészeti Múzeum, a Duna Múzeum és az Érseki Simor Könyvtár.
