Ikonikus esztergomi prímással szólal meg a hamisítatlan Dunakanyar-zene

Műfajokat egybeolvasztó egyedi játékával merész magasságokat ért el az 1984-es születésű Bakai Márton hegedűs, aki először hat­évesen fogta kezébe a klasszikus hangszert. Ekkor az esztergomi zeneiskolába verbuváltak gyerekeket és ő a hegedűt választotta.

Családjukban hagyománya volt a muzsikusi létnek, hiszen Márton dédapja is alapítója volt a dorogi szimfonikus zenekarnak, illetve hegedült a bécsi filharmonikusoknál. Ugyancsak ezen az instrumentumon játszott a nagypapa, Tamási Lajos, illetve a nagybácsi, az amúgy ismert festő, Tamási Péter is hegedült gyerekkorában.

A családi hagyomány, az örökölt muzikalitás mellett történetünk főhősének tehetsége is nagyban hozzájárult karrierjéhez. Ennek alapjait tehát szülővárosa zeneiskolájában sajátította el, majd 18 éves kora után az Egressy Béniről elnevezett budapesti konzervatóriumba járt. Kamaszkorában a hegedülés mellett már foglalkozott komponálással, saját zenei fantáziáit az esztergomi bazilikánál kapott lehetőséget utcazenélésre.

Az első banda, ahol játszott, a Club Era volt, 2002-től 2010-ig. 2008-ban Dresch Mihály, a magyar etno-jazz atyja és legnagyobb kiteljesítője hívta meg együttesébe Bakai Mártont. 2010 után többek között Takáts Eszterrel, a Magashegyi Undergrounddal, a Szederrel szerepelt, aztán újra a Club Eraval, az Iparkutya együttessel, a Freedom Caféval, a Kobza Vajk Grouppal, a Császári Pillanatművekkel és a Zagarral.

2006-tól 2014-ig saját alapítású Szűkített Kvartett nevű együttesben is zenélt, melyben három kortárs táncdarabhoz írt zenét a Duna Táncműhelynek, szerepelt a Katona József Színházban, később pedig a Szkéné színház Rozsda című előadásához komponált színházi zenét. 2018-ban a WOW, Wellspring Of Wonders Hungary című országimázs filmhez adta különleges hegedűjátékát.

A félig lengyel, félig magyar származású Stanislaw Lazarus által alapított és vezetett Aznap Projektbe 2018-ban került. A zenekar bázishelye a Dunakanyarban lévő Verőce, az együttes tagjai a Dunakanyar különböző településein élnek. A formáció bevallottan ennek a tájegységnek, a folyóhoz és a partján lévő települések által is hozott, kulturálisnak is mondható életérzésnek megszólaltatója, zenéjükben jelentős szerepet kap a világ népei zenéinek „egymásra másolása”, melyet akár hívhatunk world musicnak, vagy crossovernek is, és melyben nagy szerepet kap a hangszeres improvizáció.

A Számtalan című lemezen Bakai Márton elmondása szerint örömzene, transzhangulat hallható, az avatatlan fülnek is könnyen befogadható, de a banda közösségi oldalán shaman trip-nek is nevezett népzene, jazzmuzsika és kortárs zene is fellelhető.

Dunakanyari identitás

Az Aznap Projekt a járvány előtti években több koncertet is adott Esztergomban, Verőcén, Nagymaroson, Budapesten, Krakkóban és Pozsonyban, most az interneten hallgathatók. Új albumuk borítóján többek között ez olvasható: „Fontos számunkra a Dunakanyari közösségek építése és kultúra teremtése, hiszen itt élünk és alkotunk.” Egyszer egy budapesti neves klubkoncertszervezője úgy fogalmazott: „Végre egy zenekar, amelynek nem közönsége van, hanem a dunakanyari közösségnek van egy saját zenekara, ezek után ő is kiköltözött a térségbe.”