Száguldó vonatok között kockáztatják az életüket (videó)

Nemcsak a városban élőket, de az egész országot megrázta a decemberi tragédia, amikor a Csónakázó-tó közelében halálra gázolt a vonat egy 12 éves kisfiút. Bánhida és Sárberek között jelenleg nincs zajvédő fal a sínek mentén, így a gyereket igazából semmi sem akadályozta meg abban, hogy az itt elsuhanó vonatok mellett játsszon.

Többen felvetik: szülői felelősség is, hogy mit enged meg magának egy gyermek, egy ilyen tragédia után azonban nem bűnbakokat kell keresni, hanem megelőzni az újabbat. Sokan kockáztatnak itt egyébként nap mint nap, mert nem akarnak kerülni a kicsit távolabbi aluljáró felé, inkább átvágnak a síneken, miközben úgy vélik: a városnak kellene megoldania, hogy a nem éppen lélekemelő aluljáró rendezettebb legyen, és hogy ne lehessen csak úgy átmenni a sínpárokon máshol.

A helyszínen egy régi tragédia mementójaként fejfa figyelmezteti az arra járót a bánhidai oldalon, míg a sárberkin még ott fehérlik a mész, alatta árva mécses és virág a decemberi balesetre emlékeztetve. Legyünk őszinték: ezek feltűnőbbek, mint a figyelmeztetés, amit viharvert, meggyűrődött A4-es, laminált lapon találtunk: négy nyelven (franciául, németül és értelmezhetetlen angol szöveggel: a „do not the railway lines”-ból ugyanis hiányzik az ige) tiltják az átkelést. Hogy ez egyike-e azoknak a „tábláknak”, amiket a MÁV saját tájékoztatása szerint három illegális átkelőhöz is kihelyezett, nem tudjuk, mindenesetre táblát nem láttunk. Pintér Richárd Ádám egyike volt azoknak, akikkel a síneknél találkoztunk. Bánhida felől tartott Sárberek felé, mint mondta, azért erre, mert erre a legrövidebb. Amikor a veszélyről kérdeztük, igyekezett megnyugtatni minket: bár a vonatok gyorsan jönnek, mindig alaposan körülnéz.

Ha látjuk, hogy jön a vonat, már késő

Mi magunk is próbáltunk alaposan körülnézni, sőt, azt is lemértük, mennyi idő alatt jutunk át a két sínpáron. Nos, babakocsi, kerékpár, szatyrok, stb... nélkül hét-nyolc másodpercbe telik átmenni rajtuk. A Csónakázó-tó mögött mindkét irányba körülbelül 150 méterre kanyar van, a modern vonatok lényegében hang nélkül érnek ide, és teszik meg feleannyi idő alatt az utat az illegális átkelőig, mint ahogy mi átjutottunk rajta korábban. Csak a tényszerűség kedvéért: itt akár 120 km/órával is érkezhet egy szerelvény.

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 100 métert három másodperc alatt tehet meg a vonat. Ottjártunkkor alig negyedóra alatt hat szerelvény robogott át előttünk (és körülbelül ennyi ember kelt is át a síneken): minden mozdonyvezető hangosan dudált, így igyekezve megelőzni a bajt... a közeli aluljáró egyébként alig 2-300 méterre van innen.

Az illegális ösvények kapcsán a MÁV kiemelte: hiába a három biztonságos átkelő (a Dózsa György úti közúti, valamint az Erkel Ferenc és a Dubnyik utcát összekötő felüljáró, és a Csónakázó-tónál a Turul utca folytatásaként létesített aluljáró), többen az életveszélyes és nem mellesleg tiltott megoldást választják: a síneken kelnek át.

A szomszédhoz se mehetünk csak úgy, mert nem tetszik a háza

A kérdéssel, hogy mit tehet egy önkormányzat egy máshoz (jelen esetben a MÁV-hoz) tartozó területen eszkalálódott, ugyanakkor a városban élőket igencsak érintő problémával, Schmidt Csaba polgármesterhez fordultunk. A gond megértéséhez egy egyszerű példát hozott fel: hiába nem tetszik nekünk a szomszéd háza, nem mehetünk csak úgy oda és építhetjük azt át. Az illegális vasúti átjárók persze sokkal fajsúlyosabb gondok, mint a tetszik-nem tetszik kérdéskör, ezért az önkormányzat már több megoldást is kidolgozott.

– Elkészítettük a város zajtérképét, amelyből kiderül, hogy hol lenne szükség zajvédő falra. Ez viszont többről szól, mint a zajszint csökkentéséről, ugyanis így megakadályozható az is, hogy az emberek saját magukat veszélyeztetve keljenek át a síneken.

A Gál lakótelep és Alsógalla között például a 90-es években építettek ki ilyen falakat, de a Bánhida-Sárberek szakasztól a vasúti hídig, és az az INTERSPAR  felé mindenképpen szükség lenne még rájuk. Évi harmincezer szerelvény halad át Tatabányán, ez az ország legforgalmasabb vasútvonala – részletezte a polgármester, hozzátéve, hogy a Tata–Biatorbágy vasúti felújítás tervében szerepelt is a bánhidai zajvédő fal. A projekt azonban tartaléklistára került.

Nem vártak a MÁV-ra, inkább pályáztak

Hatmilliárd a biztonságos átkelésért

Mint megtudtuk, az uniós pályázat eredményét tavasszal hirdethetik ki, a kormány pedig az önerőt vállalja át a várostól, míg a MÁV-nak a szakmai segítségnyújtására, együttműködésére lesz szükség. A feltételes közbeszerzést a  NIF Zrt. tavasszal indítja, hogy annyival kevesebb időt kelljen várni az eredményhirdetés után a közbeszerzésre, reményeik szerint 2019 első felében indulhatna meg az építkezés.

– Az, hogy a hatmilliárd forintos beruházás mennyi ideig tart majd, nehéz kérdés. A tervezésre és a kivitelezésre is időt kell szánni, mert meg kell tervezni az ideiglenes forgalomtechnikát, hiszen itt folyamatosan biztosítani kell a vonatközlekedést – részletezte Schmidt Csaba, utalva arra, hogy szakemberek adhatnak pontosabb választ a kérdésre. A MÁV-hoz fordultunk, azonban ők sem akartak feltételezésekbe bocsátkozni. Mint mondták: egy aluljáró építésének időigénye számos, a vasúttársaságtól független tényezőn múlik, például a talajtól, a kivitelezőtől és a kivitelezési tervektől, módszerektől.

Megkérdeztük a MÁV-ot, hogy a parkolópályára került vasútfelújítási projekten kívül nincs-e más mód például zajvédő fal építésére Bánhida és Sárberek között. Mint megtudtuk, megvizsgálták ennek is a lehetőségét, ám ahhoz módosítani kellene a nyomvonalat, így a fal kiépítése nem előzheti meg a pálya átépítését. A MÁV kommunikációs igazgatósága azt is elárulta, hogy a Csónakázó-tó melletti gyalogos aluljáró szintén átépülne a jövőben, azonban a projekt megvalósítása csak 2020 után várható. Az aluljárót jelenleg sokan kritizálják elhanyagoltsága miatt, többen mondják: ezért nem arra járnak, inkább toronyiránt átvágnak a síneken.

Az önkormányzat azonban nem tett le arról, hogy biztonságos legyen az átkelés, és újabb megoldást keresett egy megfelelő aluljáró megépítésére. A MÁV-nál is tisztában vannak vele, hogy az illegális átkelők használatát és a decemberihez hasonló tragédiákat megelőzendő hosszú távú megoldást nyújtana a tervezett, Sárberek és Bánhida városrészeket összekötő közúti aluljáró (gyalogos, kerékpáros átvezetéssel).

– A Polacsek közhöz vezetne az az út, amelynek az első pár száz méterét most megépítjük, és a vasúti kivitelezéseket végző Nemzeti  Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-vel pályázatot nyújtottunk be 2017-ben a vasúti aluljáró építésére. A Modern Városok Programjában a kormány vállalta is, hogy támogatja a közúti,  kerékpáros és gyalogos átjárót – tért át a következő lépésükre a polgármester.

Fényt az alagútba!

Schmidt Csaba kiemelte: számítanak a MÁV-ra, hogy együtt találják meg a zajvédő fal kialakításának lehetőségeit, kereteit. Ebben egyébként a térség országgyűlési képviselője, Bencsik János is partnere a városnak, ő is elküldte a megoldást sürgető levelet a vasúttársaságnak.

Addig viszont, amíg ez megépülhet (a MÁV álláspontja szerint jelen állás szerint valamikor 2020 után, a most is létező aluljáró átalakításával együtt), a polgármester a tatabányaiakat arra kéri, hogy ne válasszák az életveszélyes átkelést a síneken, hiszen van biztonságos vasúti átjáró is, még ha most nem is tökéletes az állapota. Az önkormányzatnál mindenesetre megvizsgálják, hogyan lehetne kivilágítani a szintén a vasúttársasághoz tartozó aluljárót.

Lehetőségek és építkezések

A tatabányai állomással kapcsolatban folyamatban van egy intermodális csomópontról szóló projekt megvalósítása is. A köznyelvben ez a vasútállomás átépítéseként vált ismertté, szintén része a Modern Városok Programjának. Ennek keretében egy attraktív gyalogos felüljáró megépülése hozzájárulhat a bevásárlóközpontok, parkolók, autóbusz-pályaudvar és a vasútállomás peronjai közötti gyors, korszerű, akadálymentes és biztonságos gyalogos közlekedéshez, tudtuk meg a MÁV-tól. Erre is nagy szükség lenne, ugyanis sokan a vasútállomásról nem a Győri út felé hagyják el a peronokat, hanem a síneken átvágva levágják az utat Dózsakert felé.

Kérdésünkre, hogy hol épültek és fognak épülni esetleg zajvédő falak, a vasúttársaság azt válaszolta: Komárom–Esztergom megyében a NIF Zrt. által irányított vasúti felújítások során a közelmúltban felújított esztergomi vasútvonalon a dorogi állomásnál építettek 200 méter hosszú zajvédő falat. A MÁV a megye vasútvonalain jelenleg nem tervezi kerítés vagy zajvédő fal építését.