„Nem hagyjuk magára, fogjuk a mancsát” - kutyamentés Kirgizisztántól Tatáig

Karina évek óta foglalkozik kutyákkal. Jelenleg két négylábú gazdája. Tiktak agilityzik, míg Anrie mentőkutya vizsgájára készül. Gazdájuk igazi társként tekint rájuk. Ezért nem meglepő, hogy amikor egyik kirgizisztáni útja során egy sovány, rövid láncon tartott kutyával találkozott, Karinát olyannyira szíven ütötte az állat sorsa, hogy mindenképpen meg akarta menteni. Igiért, a kirgiz agárért igazi összefogás alakult. 

Karina végül úgy döntött, hogy az Iginek keresztelt agarat nem hagyja Kirgizisztánban, hanem, kimentve őt korábbi helyéről, elhozza egészen Magyarországig. Ez azonban hosszabb előkészületet vett igénybe. És hiába került az 5 hónapos kutya gondos kezekbe egy helyi farmerhez, egyik reggelre elpusztult egy másik kutyával együtt. Karina azonban nem hagyta, hogy az addigi erőfeszítés és támogatás kárba vesszen. Így most a segítségével egy újabb kirgiz kutya kap lehetőséget egy jobb életre, akit haza is hoz Kirgizisztánból. 

Összefogtak a kirgiz agárért

A különleges kalandról és az előkészületekről Karina a Kemma.hu podcastjében mesélt. 

Karina a beszélgetésre Anrival, a francia vizslával érkezett, aki nemrég a 24 Óra címlapján is szerepelt. A kutya ugyanis mentőkutyának készül. A Tatabányai 4x4 Terepjárós, Polgári Védelmi és Önkéntes Tűzoltó Egyesület egyik gyakorlatára kísérte el a csapatot a Kemma.hu fotósa. Karina akkor mesélt először Kirgizisztáni útjáról, a történetet pedig a Kemma.hu stúdiójában folytatta. 

– Tavaly augusztusban voltam Kirgizisztánban egy csoporttal. Még viszonylag a túra elején voltunk, amikor nagyjából háromezer méter magasan az egyik jurta táborban találkoztam egy kutyussal. Az egyik szegényebb sorsú család tartotta eléggé szomorú, szerencsétlen és hát nem túl kutyabarát módon. Ez annyira megérintett, hogy ott és akkor úgy döntöttem, nem hagyhatom sorsára azt a kutyát, mert meghal. Ráadásul jött a tél, ami a háromezer méter magasan nem játék – kezdte a történetet Karina, aki elmondta, hogy a kirgiz agár a helyiek nemzeti kutyafajtája, egy nagyméretű, magas, fekete, hosszú szőrű eb. Karina a kutya gazdáiról is mesélt. 

Rossz körülmények

– A család nagyon szerény körülmények között, önfenntartásban  élt. A legközelebbi bolt is több órányira volt. Láthatóan nem azért tartották ilyen rossz állapotban a kutyát, mert gonoszak voltak, hanem mert nekik is nagyon szűkösen volt ennivalójuk. Tudni kell, hogy a kirgizek pedig nem házi kedvencként tartanak kutyát, hanem önvédelemből, hogy ha kell, megvédje őket a farkassal – magyarázta Karina, aki végül komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy az Igire keresztelt kutyát kimentse az országból.

– Találtunk egy helyi farmert, aki másfél órára lakott a családtól, és hajlandó volt elmenni Igiért, majd magához venni, amíg nem tudok érte menni. A kutya korábbi gazdáit pedig megkérdeztük, hogy mennyit kérnek Igiért cserébe. Így a szerény körülmények között élő családnak is segíthettünk, miközben a kutyát is jobb helyen tudtuk. Közben itthon elindítottuk azt a folyamatot, ami az utazáshoz kellett –  folytatta a történetet a fiatal tatai nő, aki gyűjtést szervezett, hogy fedezze a kutyamentés költségeit. 

Előkészületek

– Az első feladat az volt, hogy Igit olyan állapotba hozzuk, hogy utazhasson. Vitaminokat kapott, és minőségi eledelt, illetve megkapta a szükséges oltásokat is. Mire összegyűlt a szükséges 700 ezer forint, az utazás időpontja is meglett. Először úgy volt, hogy Igi egyedül repül haza hozzám, átszállással. Azonban kiderült, hogy olcsóbb, ha én megyek érte. Április 22-én érkeztünk volna haza. Ám alig egy héttel a kiutazásom előtt szörnyű hírt kaptam. Igi egy másik kutyával együtt elpusztult. Feltehetően egy, a farmra betévedt mérgezett állat húsából ettek – mesélt a szomorú eseményről Karina, aki nem szerette volna, hogy elvesszen a sok előkészület és az összegyűjtött pénz, ezért végül egy helyi ismerőse segítségét kérte, hogy találjanak egy másik rossz sorsú kutyát, akin segíthetnek. Végül nem egy, hanem két kutyát fog megmenteni a tatai nő. 

Két kutyán is segítenek

– Leila egy portára ment be nagyon rossz állapotban. Talán soványabb volt még Iginél is. Ő egy kisebb termetű kutyus, vagyis nem fajtiszta kirgiz agár. Már elkezdték az ő kezelését is, megkapta a szükséges oltásokat, illetve szépen gyarapodik a súlya. És a másik kutyusra is ígéretet tettem, hogy valamilyen módon rajta is segítünk. Tehát nem hagyjuk magára, fogjuk a mancsát, nem fogjuk egyedül hagyni! Igi halála is értelmet nyer azzal, hogy nem egy, hanem kettő kutyus menekülhet meg – tette hozzá Karina, aki megígérte, hogy hazaérkezésük után tovább meséli a kalandjukat.