Mezőgazdaság

2024.03.18. 07:53

Búzatermés tekintetében előkelően teljesít vármegyénk

Természetesnek vesszük, hogy minden nap friss kenyér van az asztalunkon, ám a gazdák kitartó munkája nélkül erre nem lenne lehetőségünk. A legfontosabb gabonanövényünk, a búza esetében vármegyénk az országos termésátlagot is felülmúlja.

Walczer Patrik

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány nemrégiben közölte az MTI-vel, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatai alapján nőtt tavaly a legtöbb szántóföldi növény termésmennyisége. Csak búza tekintetében például 36 százalékkal többet tudtak betakarítani a gazdák országszerte, mint 2022-ben. Na de milyen számadatokkal büszkélkedhet vármegyénk?

Természetesnek vesszük, hogy minden nap friss kenyér van az asztalunkon, ám a gazdák kitartó munkája nélkül erre nem lenne lehetőségünk. A legfontosabb gabonanövényünk, a búza esetében vármegyénk az országos termésátlagot is felülmúlja.
Jól termett tavaly is a búza vármegyénkben.
Forrás: Pixabay

Az alapítványtól megtudtuk, hogy a mezőgazdasági területek közé tartozik a szántó besorolású földterület, a konyhakert, a gyümölcsös, a bel- és külterületen lévő szőlő és a gyep is. Vármegyénkben 2019-ben még 117,2 ezer hektár, tavaly már csak 95,9 ezer hektár tartozott ebbe a kategóriába.

Szigethy-Ambrus Nikoletta, az alapítvány elemzője a KSH adatai alapján járt utána, hogy művelési áganként milyen változás figyelhető meg a vármegye földterületeiben. 2019-ben például a gyepes területek 11,3 ezer hektárt, négy évvel később már 14,6 ezer hektárt tettek ki. A konyhakertek mérete 1,1 ezer hektárról 0,1 ezer hektárra csökkent, a szőlők esetében is látható némi csökkenés.

Természetesnek vesszük, hogy minden nap friss kenyér van az asztalunkon, ám a gazdák kitartó munkája nélkül erre nem lenne lehetőségünk. A legfontosabb gabonanövényünk, a búza esetében vármegyénk az országos termésátlagot is felülmúlja.
A vármegyei földterületek művelési ágai 2019-ben
Forrás: Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány

Azt is megtudtuk, hogy a vármegye teljes területe 225 ezer hektárt tesz ki, az elérhető tavalyi adatok szerint a megye 42 százalékát hasznosították mezőgazdasági területként, ez az érték 2023-ban Magyarország teljes mezőgazdasági területének az 1,8 százalékát jelentette. 

2023-ban a vármegye szántóterületének 41 százalékát, vagyis 32,9 ezer hektárt hasznosítottak kalászos növények, így gabonafélék termesztésére is. 2022-höz képest 8,1 százalékos bővülésről beszélhetünk, a növények együttes hozama pedig 175,5 ezer tonnával lett több.

A vármegyei földterületek művelési ágai 2023-ban
Forrás: Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány

Búza teszi ki a kalászos növények jelentős részét

A KSH által eddig közzétett adatok alapján az ipari növények közül napraforgóból 13.097 hektárnyit, repcemagból 2.564 hektárnyit, míg cukorrépából 411 hektárnyit takarítottak be, ez 39.520, 7.148, illetve 24.716 tonnányi mennyiséget jelent. 2022-höz képest több tízezer tonnával emelkedett a betakarított mennyiség.

Növény megnevezése

Betakarított hektár 2023-ban

Betakarított mennyiség tonnában 2023-ban

Változás 2022-es évhez képest (hektárban)

Változás 2022-es évhez képest (tonnában)

Napraforgó

13 097 hektár

39 520 tonna

+ 702 hektár

+ 15 170 tonna

Repcemag

2 564 hektár

7 148 tonna

- 281 hektár

+ 1 431 tonna

Cukorrépa

411 hektár

24 716 tonna

+ 181 hektár

+ 15 230 tonna

Az alapítvány szerint országos viszonylatban a legtöbb búzát Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben takarították be. Térségünkben 20.135 hektárnyi területen termesztettek búzát, a betakarított mennyiség összesen 121.567 tonna volt.

A kalászos növények 69 százalékát a vármegyénkben a búza teszi ki, a 2022-es évhez képest tavaly 2,1 százalékkal nagyobb területről 27 százalékkal több termést takarítottak be a gazdák. A termésátlag így 5,8 tonna/hektárra emelkedett – ami negyedével nőtt a korábbihoz képest – és két tizeddel meghaladja az országos 5,6 tonna/hektáros átlagot.

Természetesnek vesszük, hogy minden nap friss kenyér van az asztalunkon, ám a gazdák kitartó munkája nélkül erre nem lenne lehetőségünk. A legfontosabb gabonanövényünk, a búza esetében vármegyénk az országos termésátlagot is felülmúlja.
Vármegyénkben is a búza és az árpa terem a legnagyobb mennyiségben

Az alapítvány szerint jelenleg még nehéz lenne megítélni, hogy milyen eredményeket hozhat az idei év. Az időjárási körülmények mellett számottevő hatással van a mezőgazdaságra a világgazdasági és geopolitikai helyzet is. Az európai gazda-tüntetések mellett az is befolyásoló erővel bír, hogy az egyes államok hogyan kezelik a kialakult helyzetet az agráriumban. 

Véleményük szerint hazai szinten meghatározó lehet az ukrán gabona térnyerése a korábbi magyar piacokon, valamint a világpiaci árak alakulása az egyes termények esetében. A megváltozott feltételek átalakítják a hazai mezőgazdaságot és a kérdés az, hogy a gazdák mennyire tudnak, illetve akarnak rugalmasan alkalmazkodni.

Jelentősen nőtt a rozs termőterülete

Az alapítvány közölte, hogy az tavaly az árpa területe és termésmennyisége egyaránt 13–13 százalékkal, a tritikálé nevű gabonanövény esetében pedig 70–70 százalékkal emelkedett, így hektáronkénti hozamuk (4,8, illetve 4,3 tonna) lényegében nem változott. Árpát összesen 8.838 hektáron termesztettek, ahonnan 42.713 tonna termést takarítottak be Komárom-Esztergom vármegyében. Szűkebb hazánkban kevésbé jelentős rozs területe számottevően, 78 százalékkal bővült, de termésmennyisége csak 45 százalékkal nőtt. Érdekesség, hogy ötödével több területről kissé több mint másfélszer annyi zabot takarítottak be, mint 2022-ben. Rozsból 224 hektárról 691 tonnányit, míg zabból 704 hektárról 2.054 tonnányit arattak 2023-ban. A rozs esetében így 3.080 kilogramm/hektár, míg a zabnál 2.920 kilogramm/hektár volt a termésmennyiség tavaly a vármegyében. 

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában