Szökőév négyévente. De mi ennek az oka?

A szökőnap valójában február 24-re esik, amelynek oka a régmúltra vezethető vissza. Először időszámításunk előtt 46-ban Julius Caesar vezette be a szökőévet. Azonban akkor még más volt az elv, így minden néggyel osztható esztendőt szökőévnek nyilvánított. Emiatt azonban túl sok szökőév lett. Eredetileg azt rendelte el, hogy “a március kalendasa (vagyis hónapja) előtti hatodik nap kettőztessék meg“, tehát a február 23-át követő nap, február 24-e számított szökőnapnak a ma ismert 29-e helyett. Később még matematikai számítások alapján XIII. Gergely pápa határozta meg a pontos dátumokat és korrigálta a kalendáriumot. Amikor 1582-ben hozzáadta a szökőnapot a Gergely-naptárhoz, egész egyszerűen azért választotta a februárt, mert ez volt a legrövidebb hónap. Így a szökőévekben egy nappal hosszabb lett és kevésbé lógott ki.

Szökőév – hiedelmek – “Mátyás ugrása“

Négyévente a február 24-e úgy viselkedik, mintha nem is létezne: például a Mátyás-nap, amely nem szökőévben rendszerint február 24-re esik, ilyenkor február 25-én tartják és ennek megfelelően a hónap további névnapjai is egy napot tolódnak. Ez az úgynevezett “Mátyás ugrása“. A február 25-re eső Mátyás-nap számos népszokást is rejt. Korábban ezen a napon nem szívesen építkeztek azok, akik hittek a babonákban. Úgy tartották, hogy nem ez a legmegfelelőbb nap új üzletet kötni, továbbá vállalkozást indítani. A hiedelem szerint, aki ezen a napon fogott halat, egész évben kitartó szerencsés halászatra számíthatott. Egy érdekes hagyomány szerint február 29-én a nőknek is lehetősége van megkérni a férfiak kezét. 

Február 29.

A világon közel négymillió ember született február 29-én. A köztes években ők az előző vagy következő napon ünneplik a születésnapjukat. Február utolsó napját az egészségügyi világszervezet a ritka betegségek világnapjává nyilvánította. 1792-ben ezen a napon született Gioancchino Rossini, olasz zeneszerző, az opera történetének egyik legnagyobb mestere, 1832-ben Wahrmann Mór nagykereskedő, politikus, az Magyar Tudományos Akadémia róla elnevezett díjának alapítója, 1892-ben Boldog Apor Vilmos katolikus pap, vértanú győri püspök, 1972-ben Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök, 1976-ban a háromszoros olimpiai bajnok kajakozó, Kovács Katalin, 1984-ben Decker Ádám világbajnok vízilabdázó.

1992. február 29-én hunyt el a Kossuth- és háromszoros József Attila-díjas író, Karinthy Ferenc, 2020-ban ezen a napon hunyt el Székely Éva olimpiai bajnok úszó, edző, gyógyszerész.

Ahogyan arról korábban beszámoltunk, néhány évvel ezelőtt a tatabányai kórházban is különleges napon született egy kisfiú, Kovács Mátyás Csaba.