Tudod, hol született Táncsics Mihály?

Ebben az esztendőben 213-ra nőtt a Komárom-Esztergom vármegyei kincsek száma. Értéktárunkban természetesen már korábban helyet kapott Táncsics Mihály ácsteszéri szülői háza.

Táncsics Mihály (születési nevén Mihajlo Stančić, gyakran használt névalakja szerint Stancsics Mihál) 1799-ben Ácsteszéren született, életének első 20 évét ennek a háznak az elődjében töltötte. A ma is látható épületet 1907 és 1910 között építették, Táncsics szülőháza épületszerkezeteinek felhasználásával. Népi műemlék, amelyet nagy felújítás után, születésének 206. évfordulóján, 2006-ban avattak fel ismét. Ugyanebben az évben, az 1971-ben megnyitott, Táncsics életútját bemutató kiállítást, szintén felújították. Ez alkalomból, a falu Táncsics Mihály nevét viselő általános iskolájának diákjai, a nagy személyiség önéletírásából adtak elő jeleneteket.

Az író Életpályám című önéletrajzi művében emlékezik meg ácsteszéri éveiről.

A település lakói hűségesen őrzik Táncsics Mihály emlékét. Először szülőfalujában állítottak szobrot az író, publicista, politikus emlékének, már halála után két évvel, 1886-ban. A költségeket országos közadakozásból fedezték. A mellszobrot mintázta Andrejka József és Blahó Pál öntötte ércbe Budapesten – olvasható a vármegyei értéktár oldalán.

Táncsics Mihály írói és főszerkesztői tevékenységének, a település közterén elhelyezett szobor állít emléket.

2007 március 15-én maga a Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész, Veszprémi Imre adta át Ősnyomtató című köztéri szobrát. A Táncsics Mihály utca elején szépen parkosított környezetben álló alkotásnál Táncsics Mihályra, mint a szabad sajtó harcosára emlékezhetünk.

Ahogyan arról beszámoltunk néhány héttel ezelőtt, Ácsteszér Község Önkormányzata hivatalos közösségi oldalán osztotta meg az örömhírt, miszerint befejeződtek a Táncsics Mihály Emlékház felújítási munkálatai.

Mint írják, egy régen tervezett projektet tudhatnak a hátuk mögött, hiszen nagyon fontosnak tartják, hogy megőrizzék Táncsics örökségét, a történelmünket. A Népi Építészeti Program keretében elnyert támogatás segítségével az eredeti, kornak megfelelő állapotot állíthatták vissza. 
A múzeum, amely a vármegyei értéktár egyik kincse, jövő év tavaszától ismét látogatható.

Táncsics Mihály 1877 őszén, 79 éves korában járt utoljára születése helyén, Ácsteszéren. Több, mint fél évszázadig volt távol, a falu egykori lakóiból hárman-négyen éltek még azok közül, akik ismerték Táncsicsot. Rokonánál, Pázmándi Mártonnál szállt meg, aki apja húgának unokája volt.  De Stancsics nevet viselő rokont akkor nem talált.

Ami örök maradhatott emlékezetében és szívében, az a keresztutcai szélső ház: szülőháza. Ennek látogatásáról ezt írta: “Midőn körültekintve arról győződtem meg, hogy csakugyan új kis világban vagyok, legelőbb is azon küszöbön léptem be, hol az édesanya keblén az Istennek felséges világát legelőször megpillantám, mely a falunak keresztutcai szélső háza, az északi oldalon.“ – idézi fel szavait Ácsteszér hivatalos oldala.

Ugyan Táncsics Mihály akkor nem talált Stancsics nevet viselő rokont, azonban az ácsteszériek minden évben megemlékeznek híres szülöttükről, így ők már ismerhetik a leszármazottakat. Akik az ünnepségnek köszönhetően találkozhattak egymással.

Táncsics Mihály leszármazottai néhány évvel ezelőtt ismerték meg egymást, és azóta is ápolják a kapcsolatot, valamint a szabadságharc egyik kiemelkedő alakjának emlékét.

Csányi Jánosné, leánykori nevén Kiss Kornélia és családja általában öt-tízévente látogat el Ácsteszérre. 2016-ban a település megemlékezésén találkoztak Stancsics Erzsébettel.

– Az én nagymamám Táncsics Mihály egyetlen felnőttkort megélt lányának, az egyetlen felnőttkort megélt lánya. Tehát így vagyok ükunoka. A nagymamám nagypapája Táncsics Mihály – kezdte történetüket Csányi Jánosné, aki azt is elmesélte az idei ünnepségen lapunknak, mennyiben más leszármazottként a március 15-i megemlékezés.

– Táncsics Mihály ma is példát tudna mutatni sokaknak, kitartásból, az elveihez való hűségből. Nemcsak a fiataloknak, a felnőtteknek is – vette át a szót a szépunoka, ifjabb Csányi János, aki kiemelte: gyűjtik a róla szóló könyveket, újságcikkeket, amennyire lehet, igyekeznek ápolni az emlékét.

Táncsics Mihály János testvérének ükunokáját Tőke Erzsébet néven anyakönyvezték, akinek írói neve Stancsics Erzsébet. Zenekonzervatóriumot végzett karvezető tanszakon, majd Egészségügyi Főiskolát. Eddig 7 verses- és 7 prózai kötete jelent meg, és több mint 120 antológiában vett részt. 2007-ben átvette Táncsics Mihálynak adományozott posztumusz a “Magyar Kultúra Lovagja“ kitüntetést. Akkor még nem tudtak egymásról a leszármazottak. Folyóiratok közlik írásait, tudósításait, kutatásait.

– Országszerte számos iskolában rendhagyó történelem órákat tartok, meghívnak március 15-i megemlékezésekre. Nagyon örülök, hogy van érdeklődés Táncsics iránt, sokkal nagyobb, mint néhány évtizeddel ezelőtt. A családunk mindegyik generációjában mindenki foglalkozott valamilyen szinten az irodalommal. Az én lányaim már abból élnek, a négy unokámból kettő szintén irodalommal foglalkozik, a dédunokáim még kicsik, de remélem, hogy őket is érdekelni fogja – mesélte lapunknak Stancsics Erzsébet, aki 2017-ben Ácsteszér legelső díszpolgára lett.

– Én hazajövök ide, mert olyan kedves emberi kapcsolatok, barátságok alakultak ki, hogy enélkül már nem is tudnék meglenni. Nagyon hálás és boldog vagyok, hogy itt lehetek díszpolgár. Nem is díszpolgárnak, hanem idevalósinak érzem magam. Hazajövök, és biztos, hogy minden alkalmat meg fogok ragadni, hogy idejöhessek. Mindenki szívbéli barátom.