Mit lehet készíteni a gyógynövényekből és mire használjuk azokat? Kecskédi gyógynövényest kérdeztünk!

– Almaecet – így kezdődött az előadás, amely arról szólt, mit érdemes saját patikánkban tartani. Az oroszlányi előadó, aki egyébként nemrégiben szerzett másodfokú gyógynövény technológus képesítést Gyöngyösön, meglepő módon a kávéfőzővel hasonlította össze a "szert”.

– Érkarbantartó és tisztító hatása van. Gondoljunk csak bele, például a vízköves kávéfőzőt is ecettel takarítjuk. Ugyanezt végzi el az almaecet, csak az a szervezet belsejében hat – mondta az előadó, aki a gyermekláncfű tinktúrát is javasolta sokféle panaszra. A tinktúra – folytatta – egy alkoholos kivonat, ami hathetes áztatást és szűrést követően használható cseppek formájában.

Ezek után a mikrozöldek és a csíráztatás került szóba, mint egészséges és ehető gyógyító növények. Bea receptje szerint egyiknél a gyökér nélküli levágott részt hasznosítjuk, másiknál a kicsírázott magot esszük meg. Szerinte jól csíráztatható a vöröskáposzta, a retek, a  mustár, a zsázsa (takarmánynövény), a hagymafélék, a napraforgó, vagy a brokkoli és elkészítésük olyan egyszerű, amilyen nagyszerű.

– Kell hozzá egy befőttes üveg, amibe 6 gramm magot szórunk. Az üveg tetejét gézzel lekötjük, hogy a víz a lapokon keresztül ki tudjon folyni. Reggel és este öntözzük, megfordítjuk az üveget és 5-7 napon belül friss, használható csíranövényt kapunk – zárta szavait az előadó, aki legközelebb a mérgező növényekről mesél majd a sváb településen.

Burghardt Bea kedvenc gyümölcse a szeder, ezért kapta kertje a Szedreskert nevet. Az 1300 négyzetméteres veteményesben 40 féle gyógynövényt nevel, az édesköménytől az izsópig. Utóbbi fűszernövényről keveset hallani, pedig húsleveshez gyakran használták régen a kerti izsópot, ami felső légúti megbetegedés esetén is kiváló hatású, a levendulára hasonlító növény. A kertben gyümölcsök is vannak szép számmal: egyebek mellett cseresznye, meggy, homoktövis, málna, szilva és sárgabarack.

Bea a mélymulcsos művelésben hisz, vagyis egyáltalán nem forgatja a talajt. Nem kapál és nem ás. Úgynevezett takaró eljárásban hisz szénával, vagy istállótrágyával egyengeti a földet. Szemlélete szerint igyekszik minél jobban megőrizni a talajéletet, annak minden tápanyag tartalmával együtt. Úgy véli, sok előnye van az effajta művelésnek. Például az állandó takarás miatt könnyebb a gyomszabályozás és a takarás következtében kevésbé szárad ki a föld, tehát locsolni sem kell olyan sűrűn.