Lehalászási jelentés: örök kedvenc a ponty vármegyénkben is

A dokumentumból egyebek mellett kiderül: a halászati ágazatot 2022-ben több, havária jellegű veszélyhelyzet is sújtotta. Kiváltképp az agrometeorológiai tényezők, de az elhúzódó orosz-ukrán háború és a megnövekedett energiaárak negatív hatásai miatt is egyre nehezebb helyzetbe került a halászati szektor. 2022-ben jelentős károkat okozott az aszály országszerte a halastavakban. Az időjárás már 2021-ben is csapadékszegény volt, ami 2022-ben tovább fokozódott, így rendkívüli vízhiány alakult ki a hazai tógazdaságokban. Helyenként akár 1-1,5 méter víz is hiányzott a tavakból, amelynek következtében egyes termelők, nem tudták kihelyezni tavasszal a tenyészanyagot, vagy esetlegesen arra kényszerültek, hogy a már kihelyezett halat visszahalásszák.

Ami a tógazdaságok termelését illeti regionális bontásban, a Komárom-Esztergom vármegyét is magában foglaló Közép-Dunántúli régió tógazdaságai mintegy 2000 tonna halat „termeltek”, ez a hét régió közül a negyedik legjelentősebb (Az Észak- és a Dél-Alföld fej-fej mellett áll az élen és régiónk előtt áll a Dél-Dunántúli is, mögötte pedig Nyugat-Dunántúl, valamint Észak-és Közép-Magyarország). 

A jelentés egyébként arra is kitér: a halgazdálkodás területén egyre jobban megmutatkozik a munkaerőhiány. Az adatszolgáltatók elmondása alapján az pedig csak tovább rontja a helyzetet, hogy a termelésben dolgozóknak rendkívül magas az átlagéletkora. Továbbá az emelkedő munkabérek kigazdálkodása is nagy terhet jelent a vállalkozások számára.