Hagyományápolás

2023.12.29. 19:06

Megelevenedett a somlói sváb lakodalmas: kisfilm készült róla

A Komárom-Esztergom Vármegyei Önkormányzatnak köszönhetően évtizedek múltán is felidézhetik a vértessomlói leszármazottak elődeik esküvői szokásait. A hagyományos somlói sváb lakodalmasról ugyanis Pfiszterer Zsuzsanna néprajzi gyűjtése nyomán film készült.

Kemma.hu

A Somlói lakodalmas egyik jelenete: az ifjú párt Egri Benjámin és Czakó Adrienn elevenítette meg. Jobbra a menyasszony mögött az édesanyját alakító Pfiszterer Zsuzsanna helytörténeti kutató, a film rendezője

Forrás: Jelenet a filmből

Az 1900-as évek elején lejegyezett vőfély mondókákat is felidéző lakodalmasból film készült, amelynek a művelődési házban tartott ünnepélyes bemutatóján részt vett Popovics György vármegyei elnök és Czunyiné dr. Bertalan Judit országgyűlési képviselő is – adta hírül a vertessomlo.hu.

A vendégeket, köztük az alkotókat Igó István polgármester köszöntötte, s később Krüpl Etelka alpolgármesterrel virággal, ajándékkal fejezték ki hálájukat, hogy megvalósulhatott a régóta dédelgetett álom.

A vármegye önkormányzata korábban a „A mi megyénk, a mi világunk” című pályázatának keretén valamennyi település számára imázsfilmet készíttetett. Czunyiné dr. Bertalan Judit elmondta: egyszer csak bekopogtatott az elnökhöz és jelezte, hogy szükség lenne egy 78. alkotásra is. Szomódon, a Musikfesten látta a lakodalmast, ahol a somlói asszonyok jelezték is neki, hogy ez az előadás többet is érdemel. Egyetértett. Minden bizonnyal a személyes baráti kapcsolat is motiválta, hiszen Pfiszterer Zsuzsanna annak idején kezdő pedagógusként okította a német nyelvre az Árpád Gimnáziumban.

A szálak tehát szerencsésen összefutottak, és az alkotás ma már a vármegyei önkormányzat Youtube csatornáján is megtekinthető.

Pfiszterer Zsuzsanna, a lelkes helytörténeti kutató, a film rendezője elmondta: 

- A történet nagyon régen kezdődik, azzal, hogy ízig-vérig svábnak neveltek. Jártam Pestre svábbálba, s akkor vettem fel először népviseletet. Lányruhát, illetve a menyasszonyét. A párommal eldöntöttük, hogy népviseletben házasodunk. 1985-öt írtunk. Aztán felvették a ruhát gyerekek, fiatalok, alakult tánccsoport, illetve dalkör Vértessomlón – mondta. Hozzátette: alpolgármester volt, illetve a táncosok vezetőjeként, mikor 2009-ben a németek érkezésének 275. évfordulóját ünnepelték. Az akkori polgármester, Hartdégen József, 2008 júniusában felkérte, írja meg a település történetét. Óriási munka volt, és hatalmas élmény, mikor az ünnepség előestéjén 2009. május 8-án a kezében foghatta. Ebben az egyik fejezet az esküvő részletes leírása. A kiadvány mellett kiállítással, kis emlékparkkal, rengeteg rendezvénnyel készültek. Gondolkodtak, mi zárhatná le a nemzetiségi gálaműsort. Akkor jutott eszébe a lakodalmas, amelynek hatalmas sikere volt.

Tíz év múlva, 2019-ben Vértessomló négy előadással mutatkozott be Tatán a Nemzetiségi Múzeumban. Az egyik a lakodalmas volt. Ismét élvezték a szereplők, nézők egyaránt. 

- Ott kértek meg bennünket a szomódiak, hogy a Musikfesten is játsszuk el. Ott hangzott el ez a mondat: ezt a pazar előadást rögzíteni kellene.

A somlói sváb lakodalmas szereplői
Menyasszony Czakó Adrienn, szülei Pfiszterer Zsuzsanna, Krüpl Attila, keresztszülei Lázár Edina, Pfiszterer Róbert.
Vőlegény Egri Benjámin, szülei Krüpl Borbála, Krüpl Vilmos, keresztszülei Könyvesné Beutl Anita, Bőhm Gergely.
Első vőfély dr. Pfiszterer Péter, plébános Visnyei László, narrátor dr. Éliás Máté.
Közreműködött a Schemlinger Musikanten Zenekar, a Német Nemzetiségi Dalkör Vértessomló, a Német Nemzetiségi Tánccsoport Vértessomló, valamint sok-sok lelkes somlói.

Pfiszterer Zsuzsanna elmondta: még egyetemistaként talált egy füzetecskét, amelyben az 1900-as évek elején lejegyezték az összes vőfély mondókát. A saját menyasszonyi koszorúja van a menyasszonyon, s ez ugyan 1984-ben készült, de akkor még voltak eredeti, II. világháború előttiek, amely alapján el tudták készíttetni. A menyasszony és két koszorúslány köténye is új, de milliméterpapírra rajzolta az eredetieket, így készültek. Tíz embernek adott még viseletet, abból kettő új, de eredetiek alapján készültek, a többi csaknem száz éves. Eredetiek a kikérők, a zeneszámok a menetelésnél. A férfiaknál, nőknél ott a hűség jelképe, a rozmaring. A menyasszony koszorúja előtt van egy plusz koszorú rozmaringból. Mivel a vőlegény leveszi a templomban a kalapot, az első koszorúslány rozmaringkoszorút tart a feje fölé, mikor az eskü szövegét mondja. A pap és a kántor bort és almát kap. Az esküvői házhoz vitték az ajándékokat, a filmben is látható szentképek is száz évesek.

Valamikor bevett szokás volt a keresztbe házasodás. Ha ez egyik család fia elvette a másik lányát, megkapták az egyik családi gazdaságot. Ha volt a családokban még egy fiú meg egy lány, és ők is összeházasodtak, nekik is jutott egy teljes gazdaság. Nem aprózták el a földeket. Volt is egy mondásuk: „Ahol enyém a föld, enyém minden a pokoltól a mennyországig.”

A film itt tekinthető meg: 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában