Vissza a jövőbe

Ma ünnepli születésnapját a magyar tudomány. Csaknem kétszáz éve, 1825-ben a legnagyobb magyar, Széchenyi István november 3-án ajánlotta fel birtokainak egyéves jövedelmét a Magyar Tudós Társaság megalapítására. Ennek a nagy jelentőségű eseménynek a tiszteletére a Magyar Tudományos Akadémia rendezvénysorozatot szervez a fővárosban. Két héten át a tudományos élet nagyjai beszélnek a legújabb kutatásaikról, próbálnak leleplezni évszázados titkokat, vagy a jövőbe kacsintanak. November közepéig több száz év randevúzik majd a fővárosi előadóteremben.

Legendákat és tényeket vonultatnak fel Petőfiről; bemutatják a „boldog” békeidők alvilágát, amikor még a kor embere sem tudta, ki a pandúr és ki a rabló. Szó lesz a vízkészletek fenntarthatóságáról; a tudós nőkről és természetesen a mesterséges intelligencia is napirenden lesz, ahogy a műholdas kvantumkommunikáció. 

Az izgalmas témák felsorolása közben egy ikonikus film jutott eszembe, a Vissza a jövőbe, és az időutazást lehetővé tevő fluxuskondenzátor. Ha az elmúlt kétszáz évet nézzük: elképesztő gyorsasággal száguldunk. A legújabb felfedezések még több megismerésre sarkallják a tudósokat. Nem tudunk betelni a mindenséggel. Pedig gyönyörködhetnénk is a körülöttünk lévő világban. 

Az interneten néha furcsa dolgok bukkannak fel, időutazókkal is találkozhatunk. Mi lesz, ha kiderül, ez igaz? Vajon mit szólna Széchenyi, ha ma végigsétálna a főváros utcáin? Merre tart a tudomány?

"Gyönyörködheténk is a körülöttünk lévő világban"