Milliárdokat túrázunk el a Pilisben

A közlemény szerint ingyenesnek és gyakran magától értetődőnek vesszük a minket körülvevő zöld környezetet, ám ennek az állapotnak a megléte ma már korántsem evidens. Széchy Anna és Szerényi Zsuzsanna, a Corvinus kutatói esettanulmányként az egyik legnépszerűbb hazai kirándulóhely, a Pilisi bioszféra-rezervátum rekreációs értékét kívánták megbecsülni, vagyis igyekeztek pénzben kifejezni az adott táj természeti tőkéjének értékét. 

Az UNESCO kezdeményezése nyomán létrejött magyar természetvédelmi terület, a Pilis és a Visegrádi-hegység egy részét fedi le. A helyszínválasztásnál az is döntőnek bizonyult, hogy a természetjárók leginkább az őshonos erdőket értékelik leginkább. A kapcsolódó tanulmány a Sustainability tudományos folyóirat 2023. februári különszámában jelent meg. 

A Corvinus kutatói a 38,6 ezer hektárnyi hegyvidéki erdő szabad­idős értékének megállapításához az úgynevezett utazásiköltség-módszert használták. Azt számították ki, hogy az odalátogatók mennyi pénzt és időt szánnak az adott terület felkeresésére. A munka során a Pilisi Parkerdő Zrt. megbízásából 2017–2018-ban végzett látogatószámlálások adataiból indultak ki. Figyelembe vették az odautazási költségeket és a látogatással eltöltött idő alternatív költségét is. A Pilisi bioszféra-rezervátumban a kirándulók erdei kikapcsolódásának pénzbeli értéke 2020-ban körülbelül évi 3,8 milliárd forint volt, az inflációval kalkulálva jelenleg 4,6 milliárd forint körül alakul ez az érték. Egy átlagos félnapos látogatás a Pilisben 2900 forintot, egy egész napos túra mintegy 5000 forintot ér meg a természetjáróknak. Érdekesség, hogy egy átlagos magyarországi erdőlátogatás értéke 870 forint.