„Bármi lehetek, ugye anya?” - egy szülő vallomása a pályaválasztásról

Aztán nyolcadikban, amikor a jelentkezési lapokat megkaptuk, néhány intézményt jelöltünk csak meg. Első helyen gimnáziumot. Valahogy olyan egyértelműnek tűnt, hogy neki is gimnáziumban kell folytatnia tanulmányait. Én is ezt tettem évtizedekkel ezelőtt, bátyja is. A felvételin azonban kiderült: nem ez az ő útja. Több ismerősöm, akiknek a gyermekei gimnáziumban tanultak panaszkodtak: nem vették fel duális felsőfokú képzésre a gyerekét, mert a munkáltatók inkább azokat részesítik előnyben, akiknek van már némi szakmai gyakorlatuk. Néhány éve még kétkedve hallgattam, hogy a szakképzés átalakulásával előtérbe kerülhetnek a technikumok, ahonnan ugyanúgy nyitva áll az út az egyetemek felé. 

Az „én időmben” aki csak tehette, gimibe ment, mert onnan nagyobb esély volt a továbbtanulásra. Ma már nem így van. A kiváló gimnáziumok mellett a sokféle lehetőséget kínáló technikumok is ezerféle utat mutatnak a fiataloknak. Ez látható a tatabányai pályaválasztási kiállításon is, amely évről évre megtölti a sportcsarnokot. A rendezvény hatalmas előnye, hogy egy helyen nyerhetnek bepillantást az érdeklődők, a szülők, a diákok a középiskolák életébe. Kiváló intézmények mutatkoznak be és segítenek a döntésben. Abban, hogy gyerekeink kiteljesedjenek. A nekik legjobb úton haladhassanak.