55 éve kötelezte el magát Marika a férje és a legendás tatabányai Lővér mellett

Lővér. A korábbi Akvárium későbbi elnevezése Sopronhoz kötődik ugyan, de ma már Tatabányán is fogalom. Eszünkbe jut a legendás étterem, és annak üzletvezetője: Király Tiborné, vagy ahogy mindenki ismeri, a Lővér Marika. Jeles évfordulók kötődnek 2023-hoz: 55 éve dogozik a Lővérben, és ugyanennyi ideje mondta ki a boldogító igent férjének, aki társa a munkában, a mindennapokban.

Kemma.hu

Marika és férje, Tibor. A két kép között ötven esztendő van

Forrás: Beküldött

Sok élmény, kellemes program, kedves mosoly, boldog együttlét kötődik a Dózsakert szívében évtizedekig működő Lővér Étteremhez. A házias ízek, a kedves kiszolgálás mögött a mindig mosolygós Marika és családja állt, s áll ma is. Meghatódva mutatja az 55 év kedves írásos emlékeit: újságcikkek, album, oklevelek, köszönőlevelek. Marika nagy szívéről árulkodik mind: a vendég volt az első számára, sosem volt teljesíthetetlen kérés, és a jótékonykodás, a rászorulók segítsége sem áll tőle távol.

Ahogy rakosgatja a megsárgult újságcikkeket, előkerül két fotó: egy fekete fehér és egy színes. Ötven év lehet a kettő között. Az azokból áradó szeretet és összetatozás időtlen. Marika van rajta és férje, Tibor, aki társa az élet minden területén már 55 esztendeje.

– Üzletvezető helyettesként kezdtem a Lővérben. A férjem is ott dolgozott szakácsként. Akkor készülhetett az első kép. Most volt az 55. házassági évfordulónk. A második kép néhány évvel ezelőtti jubileumon készült. A férjem minden évben meglep annyi szál virággal, ahány éve vagyunk együtt. Az idén gyönyörű kardvirágokat kaptam – mondja meghatottan.

Marikát négy év után nevezték ki üzletvezetőnek. Ma 73 éves, és még most is irányítja a ma már családi vállalkozásként működő Lővér Éttermet. Persze, az elmúlt félszáz évben sok minden történt.

– Nagyon sok közösségi programot szerveztünk, és bekapcsolódtunk városi eseményekbe. Hétvégente zene szólt a Lővérben, annyian voltak, hogy sokszor csak akkor jöhettek be újak, ha valaki távozott. A téren is megannyi programot szerveztünk zenészekkel, táncosokkal, színészekkel. Volt gyerekszépségverseny, szüreti program szőlőpréseléssel, disznóvágás.

Vaslady-nek is hívják

A Lővér jellegzetes ízeihez nem szükséges mérleg. A mércés kanalat használják. Tibor tökéletesen tudja, hogy 500 adag ételnél mennyi varázskanálnyi ízesítő szükséges az ételhez. A tudást már menyének, Szabinának is átadta. Így a vásárlók nem vették észre, hogy a férje betegsége miatt volt váltás az elmúlt két hónapban.
Amikor a vendégek kedvenceiről faggatom, azonnal sorolja a különlegességeket: a tócsiban meghempergetett Borzas bordát, a hölgyek kedvence az aszalt szilvával töltött csirkemell, a banánnal töltött verzió a Sárkánytitok is nagy kedvenc, ahogy a szalonnás, tojásos verzió, amely Spanyol madárként szerepel az étlapon.
Készülnek a hétvégére: 21 gazdag Lővér tálat állítanak össze, és a 170 adag ebédet szombatra. Marika soha nem volt állományban, nem volt szabadságon. A Lővér az élete. Mosolyogva mondja: néha Vaslady-nek hívják.

Marika nagyon sokat segít a rászorulóknak, s amíg Dózsakertben működött az üzlet, a kisnyugdíjasokat is felkarolta, segítette. Máig is vannak olyanok, akiken segít.

Negyvenhárom évig voltak Dózsakertben, s elképzelhetetlennek tűnt a tér, a városrész a Lővér, és annak Marikája nélkül. Mindenkit megdöbbentett a költözés híre. Marika nehéz szívvel emlékezik erre az időszakra.

– Elveszítettem a városi szociális étkeztetést. Százhetven adaggal csökkent az ebéd napi adagja. Nem tudtam kitermelni a bérleti díjat. Mindenhová fordultam segítségért, de költöznünk kellett. Akkor jöttünk Kertvárosba, ahol már 12 éve vagyunk.

A régi Lővér helyén azóta több szolgáltató váltotta egymást, ma vegyesbolt. Az egykor programoktól hangos tér elnémult.

– Ez fájó pont volt az életünkben. Aztán kezdtük a szolgáltatásokat ugyanolyan figyelemmel és odaadással felépíteni. Ma is naponta 500 főre főzünk ebédet, köztük iskolának és szociális intézménynek is, s ezen felül három autó szállítja a városba a megrendelt ebédadagokat a rendszeres vendégeinknek. Emellett vannak rendezvények is: esküvők, évfordulók, céges programok.

Ugyanúgy telnek a napjai, mint évtizedekkel ezelőtt. Reggel 5 órakor kel, óracsörgésre nincs szükség. Hat órára már az étteremben van férjével együtt. A családfő sajnos lebetegedett, így az utóbbi két hónapban nem ő főz. De előtte, 55 évig a most 80 éves Tibor készítette az 500 adag ételt, s ízesítette azokat. Ma már Marika fia és a menye is besegít.

– Minden nap együtt jövünk és megyünk a férjemmel. Hétvégén addig maradunk, míg vendégeink vannak. Vasárnap pihenőnap, akkor kettőkor zárunk.
A vállalkozás minden tagja családtag. Fia, Tibi szállítja az ételt, s a főzésbe is besegít. Menye, Szabina cukrász, de a főzőtudományára most nagyobb szükség van. Mónika felszolgálóként segíti a vállalkozást. Zoltán fia és menye, Andi együtt biztosítják a napi friss zöldségfélét, gyümölcsöt az ebédhez, amit a Nagybani Piacról hoznak – meséli.

Több évfordulót is említ: a napokban volt unokája, Flóra nyolc éves, s Szabina 33 esztendős. Flóra mellett még két unokája van: a 21 éves Lili és és a 17 éves Ádám 17. Az utóbbi, és az ünnepelt a kisebbik fia, a 49 éves Zoli gyermekei.

– Nagy a család. Ma már a nagyobb ünnepek alkalmával csak itt, a Lővérben tudunk összejönni. Rájuk vagyok a legbüszkébb. S a férjemmel együtt töltött évekre. Gombócból is sok ennyi, nemhogy házasságból. De ha meghallunk egy régi Apostol nótát, még ma is tudunk összekapaszkodva táncolni – zárta a beszélgetést mosolyogva Marika, majd sietett, hogy leadja a rendeléseket.