Még kattognak a vasúti emlékek is...

Pályakarbantartási munkák miatt kedden és szerdánt vonatpótló autóbuszok pótolták a kattogó sokkerekűeket Esztergom és Almásfüzitő között. A közúti járművek nem kanyarodtak be az Esztergom-Kertváros vasútállomásra, Dorogon lehetett átszállni a Piliscsaba–Budapest felé, illetve felől közlekedő vonatokra. 

Ezen ténynek csak érzelmi, gondolati kötődése van ahhoz, hogy az Európai Mozdonyvezetők Szakszervezetének Szövetsége (ALE) határozata értelmében az érdekvédelmi szervezet tagjai holnap különböző eseményeken, formában megemlékeznek szakmájuk napjáról. Egy ilyen dátum attól lesz úgymond hivatalos nap, hogy egy elismert, kellő hatékonyságú, sok tagot soraiban tudó nemzetközi szervezet azzá nyilvánítja. A gyakorlatban azzal lesz igazi a múltidézés, a jelenkori helyzetelemzés, a jövő tervezésének dátuma, hogy a szakma érintett képviselőivel egy kicsit együtt éreznek, együtt gondolkodnak a civilek, az utasok is. 

Nem is olyan távoli emlék, amikor a vonal utasforgalmának jelzett megszüntetése előtti utolsó, Esztergomból indult, Almásfüzitő felé tartó esti szerelvényét fogadtuk a nyergesi vasútállomáson. Nem szálltunk fel a vonatra, csak üdvözöltük a vasutasok népes, hangos csapatát. Esztergom felé középiskolásként, majd Almásfüzitő irányába munkahelyemre indultam rendszeresen utasként. Én még emlékezhetek erre.