Két tudósnak adták át a Lancea Regis-díjakat az esztergomi várkápolnában

A 2008-ban alapított, a szent királyok nemzetsége kultuszával, a királyi ereklyék megismertetésével, védelmezésével és átörökítésével foglalkozó Királyi Lándzsa Társaság az általuk nagyra értékelt munkássággal bíró személyeknek adományoz elismerést. A közelmúltban az esztergomi várkápolnában tartott eseményen a társaság Kovács Gyula pomológusnak és Zétényi Zsolt jogásznak adtak át a Lancea Regis-díjat és oklevelet.

Pöltl Zoltán

A Királyi Lándzsa Társaság Kovács Gyula pomológusnak és Zétényi Zsolt jogásznak adtak át a Lancea Regis-díjat és oklevelet

Forrás: 24 Óra

Fotó: P. O. Z.

Sajátságos esztergomi ünnep a Lancea Regis-díj átadó, melyet több éve az egykori Árpád-házi királyok lakhelyének maradványait is tartalmazó várkápolnában rendeznek meg évről évre. Egy alkalommal az is elhangzott e helyről, hogy ezen kápolna a magyar történelem nulladik mérföldköve, ahonnan oly sok minden indult a magyar államiság, a magyar egyház története tekintetében.

Az idei Királyi Lándzsa-díjat (melyet az ugyanezen nevű társaság adományoz) két személynek adták át. Az díjátadó ünnepen a középkort megidézendő, a jelmezbe öltözött Bourdon együttes zenélt a magyar királyok és érsekek várának híres rózsaablakos kápolnájában. Az ünnepségen Polgár Péter, a Societas Lancea Regis ügyvivője – korhű ruházatban – többek között azzal köszöntötte a résztvevőket, hogy az esztergomi várkápolna nemzeti identitásunk egyik legfontosabb emlékhelye, mely remélhetőleg még hosszú évszázadokig szolgálja a magyarságot.

Kovács Gyula pomológus, azaz gyümölcstermesztő munkássága leginkább a Tündérkertek nevű honlapon követhető, ahol például tíz fő fajta (alma, körte, szilva, cseresznye, meggy, kajszibarack, őszibarack, birs, naspolya, berkenye), azon belül is fajtánként több tucat féleség adott évbeli eredményeiről ad számot a szakember. Ugyancsak itt tudjuk meg, hogy ezen termesztett magyar gyümölcsök közül több is a különféle értéktári jegyzékekben szerepel. Emellett egy amolyan ars poetica is olvasható, melyben egyebek mellett így fogalmaz Kovács Gyula:

A gyümölcsészet fontos része volt egykor a Kárpát-medencében élő magyarság kultúrájának. Nagy hányattatások idején gyakran az egyetlen élelem a gyümölcs volt, ami őseinket megtartotta. Egy ezredéven keresztül szelektálták, válogatták, törekedve a legjobb fajták kiválogatására.

A patetikus gondolatok után a praktikum jegyében így írt a szerző:

A fák nevét, kódját érdemes megőrizni, hiszen információkat hordoznak a származásáról, de arról is, hogy mire és miként használták az adott fajtát őseink. Azért is fontos, mert lehet, hogy egy fajta utolsó példányainak egyike, melynek megőrzésével Ön is hozzájárul a régi idők gyümölcskultúrájának megtartásához.

A másik 2023-as Lancea Regis-díjazott Zétényi Zsolt jogász volt. Személyében egy nemkülönben jelentős formátumú szakember vehette át az elismerést. A netlexikonban olvasható, hogy Zétényi Zsolt a Százak Tanácsának tagja, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi elnöke, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat tagja, illetve számos kötet szerzője. Ez utóbbiak alapján is követhető jogi, illetve más területen végzett munkássága.

Könyveinek sorában megtalálható többek között az A Szentkorona-eszme mai értelme, a Magyarország Szent Koronája, a Milyen emlékmű álljon a Szabadság téren?, az A történeti alkotmány – Magyarország ősi alkotmánya, a Göröngyös úton… – A Bajcsy-Zsilinszky Társaság történeten emlékeim és a források tükrében és a Trianon és az antalli ígéret címűek.

Mely király lándzsája?

A Királyi Lándzsa története Szent István királyunkhoz tartozó epizód, mely arról szól, hogy az Európában keresztény állammá formálódott Kárpát-medence, azon belül is Magyarország első királyi vezetője Szent István III. Ottó német-római császártól kapta meg az ereklye másolatát. A Szent Lándzsa eredetije a császárnál volt, a hagyomány szerint ez volt az a lándzsa, mellyel a Golgotán Krisztust átszúrta a római százados. Az ereklyetartóként használt lándzsa másolatának odaajándékozásával a császár elismerte Magyarországot, mint baráti országot.
Az adományozás másik oldala a Gizella bajor hercegnővel való házasságkötésre adott nászajándék vonala volt. A Királyi Lándzsa – immár Szent István kezében – szerepel az első magyar pénzérmén, melyet Esztergomban veretett a király. A Societas Lancea Regis (Királyi Lándzsa Társaság) többek között a szent királyok nemzetsége kultuszával, a királyi ereklyék megismertetésével és átörökítésével foglalkozik, melyet oktatással, kutatásokkal, e témában készült kortárs alkotások bemutatásával erősítenek.