Sosem késő

2023.09.22. 16:31

Iskolapadba ültek a vármegyei kórház dolgozói

Becsengettek a Szent Borbála Kórházban is. Az egészségügyi intézmény több dolgozója is úgy döntött ugyanis, hogy visszaül az iskolapadba, és ápolónak tanul.

Goletz-DeáK Viktória

A vármegyei Szent Borbála kórház közösségi oldalán írtak arról, hogy új és változó technológiák, a gyorsan változó körülmények és még számtalan tényező teszi szükségessé, hogy – ezekhez alkalmazkodva – dolgozóik folyamatosan fejlesszék a tudásukat, készségeiket, képességeiket. Mint írták: életünk fázisaiban különböző indíttatásból - belső késztetésből, hogy beteljesítsük életünket, vagy szükségszerűségből – család és munka mellett is vállaljuk a tanulással járó többletterheket.

A kórház dolgozói, „tanulói” közül most három olyan munkatársukat mutatták be, akiknek érdeklődése a humánpolitikától fordult az egészségügy felé. Visszaülve az iskolapadba ez év áprilisában megkezdett tanulmányaikat folytatják szeptembertől általános ápoló szakirányon.

Zámbóné Szarka Anett 2018 óta a Humánpolitikai Osztály társadalombiztosítási ügyintézőjének két gyermeke is van, mégis úgy gondolta, hogy szeretne újra tanulni valami újat. 
– Az egészségügyi terület már nagyon régóta vonzott, sokat olvasgattam a betegségekről, az emberi test anatómiájáról. Egy barátnőm javaslatára jelentkeztem általános ápoló képzésre. Meglepődtem, mert jelentkezésnek nem feltétele az egészségügyi előképzettség, és az elméleti oktatás valóban az alapoktól indult.  A szakmai gyakorlatok alatt a kórházban mindenki nagyon kedves és segítőkész. Rengeteget tanultam már tőlük, nagyon érdekes eseteket láttam az osztályokon – magyarázta Anett, akinek a fő motivációs tényezője az volt, hogy két kisgyermekét betegség esetén szakszerűen elláthassa.

– Szeretném, hogy felismerjem a veszélyes helyzeteket, szakszerűen kezeljem a sérüléseket. Mai modern szóval paramami vagyok és voltam is (ezt anyukám alátámaszthatja). Emellett természetesen minden beteg embernek segíteni szeretnék és fogok is. Köszönöm a sok segítséget az oktatóknak céljaim eléréséhez – mondta a "paramami".

Toncsa Ildikó a Humánpolitikai Osztály ügyintézője közel 20 éve. Most mégis úgy döntött, hogy szakterületet vált. 

– Az elmúlt évtizedekben sok mindent láttam, hallottam külső szemlélőként az egészségügyi pályáról. Két év múlva - ha a jogszabály nem változik - nyugdíjba készülök. A jelenleg hatályos rendelkezések értelmében, mint nyugdíjas tovább nem dolgozhatok HR-esként, ezért gondoltam arra, hogy ismereteimet kibővítve továbbra is az egészségügyben tevékenykednék. Ehhez azonban elengedhetetlenül szükséges elsajátítanom egy teljesen más szakmát – árulta el Ildikó, aki az elkövetkező időszakban az elmélet és a gyakorlat alapjait próbálja meg elsajátítani, hogy a későbbiekben az egészségügyi pályán tudja kamatoztatni a megszerzett tudását és tapasztalatait.
Juhász Andrea 2019 óta a Humánpolitikai Osztály bérügyintézője, akinek gyerekkori álma válhat valóra. Anyukáját szerette volna meggyógyítani. 

– Már egészen kicsi gyermekként is, ha megkérdezték tőlem, hogy mi leszek, ha nagy leszek. A válaszom mindig az volt: az egészségügyben fogok dolgozni. Anyukám sajnos már fiatalon sokat betegeskedett, és én mindig azt mondtam neki, majd én meggyógyítom. Később a tanulmányaimat mégis más irányban folytattam, de felnőttként is titkos vágyam maradt, hogy egészségügyi végzettséget szerezzek. Így amikor kolléganőm megkérdezte, hogy mi lenne, ha jelentkeznénk az általános ápolói képzésre, azonnal igent mondtam, nem volt kérdés. Úgy érzem, most vagyok jó úton. Hogy miért szeretnék ápoló lenni, röviden egy idézettel válaszolnék: szeretnék segíteni az embereken, szeretnék ott lenni a fontos pillanatokban, a kórházba kerüléstől a gyógyulásig! Ha már nem lehet segíteni, szeretnék ott lenni az utolsó pillanatig – mondta Andrea. 
 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában