Sárguló fényképek a rohanó világban - emlékek nyomában

A fényképezés történetével foglalkozó szakirodalom elismert szereplői szinte egybehangzóan tényként kezelik, hogy száznyolcvanhárom évvel ezelőtt, a Magyar Tudós Társaság ülésén, egy mérnök, matematikus, egyetemi tanár bemutatott egy trükköt. A nagy kunszt az volt, hogy egy fényérzékeny anyagon fénysugarak hatására alkotott képet. Ezen attrakcióra emlékezve kezdeményezte a Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége, hogy ezen augusztusi nap mindig legyen úgymond kiemelt dátum a művészeti csoport életében. 

Mint minden, ezen gondolatkör is jól kapcsolódik egy kicsit valami máshoz. A gondolatokban gazdag alkotás lehetőségéből úgy lett valóság, hogy a műszaki világ lelkes próbálkozói is tettek érte. Kigondolták, kipróbálták a fémsók fényérzékenységét, képbe jött az optika dinamikus fejlődése. Kezdetben csak feketén-fehéren, de képileg gyorsan színesedett a világunk. 

Sok albumban talán már sárgulnak a régi családi, kézbe vehető, kézbe adható fotók. A dédi, a nagyfater, az anyuka, apuka talán még tudja, kik mosolyognak ránk. A csodatelefonok úgymond fotós kártyáit sorra elnyeli a jelen. A világhálón percenként fotók ezrei jelennek meg. Egy rövid múlt mondvacsinált tanúi küldik. Vigyázzunk sárguló múltunkra!