Idén megkezdődik az esztergomi városháza felújítása

Közösségi oldalán egy rövid videóüzenetben jelentette be Hernádi Ádám polgármester, hogy még ebben az évben, várhatóan ősszel elindul a Vak Bottyán generálisról elnevezett főtéri palota felújítása. A rendszerváltás utáni évek egyikében sem kapott teljes rekonstrukciós lehetőséget az városháza patinás épülete, most egy régi álom válik majd valóra.

Hernádi Ádám egy pallost tartó kar szobrával állt ki a Széchenyi téren lévő Vak Bottyán palota homlokzati erkélyére, melynek jelzésértékét hangsúlyozva jelentette be a 17. század második felében épült palota rekonstrukcióját. A polgármester elmondta, hogy a külső, teljes körű felújítás a teljes tetőszerkezet, a homlokzat rekonstrukcióját, az összes nyílászáró cseréjét és az épület lábazatának utólagos vízszigetelését jelenti. Hernádi Ádám hozzátette: „Azt gondolom, hogy ez az egyik olyan épület, ami ezt megérdemli, és így meg tudjuk őrizni az utókornak, és így végre a régi pompájában fog tündökölni.” 

A 1:1 méretarányú pallost tartó kar szobráról a polgármester elmondta, hogy az a szabad királyi város jelképe volt, s hogy Esztergom immár újra megyei jogú város lett, ezért azt visszahelyezik az eredeti helyére, azaz a Vak Bottyán palota homlokzati erkélyére. Hernádi Ádám mosolyogva hozzátette a videóban, hogy a szobor visszahelyezése ugyanakkor nem jelenti a pallosjog visszaállítását. A szobrot három ciklussal korábban, még Meggyes Tamás polgármestersége idején helyezték vissza először a városháza homlokzati erkélyére, de később a rögzítés és restaurálás hiányosságai miatt, az esetleges balesetveszély okán kellett levenni az első emeleti magasságból.

A Bottyán palotáról számos legenda kering, melyek között az egyik fejezet, hogy a ma látható épületet Bottyán János építtette. Ezzel szemben az az igazság, hogy az eredeti, földszintes és főleg fából készült épület 1770 nyarán villámcsapás következtében szinte porig égett, a ma látható, emeletes épület 1770-1773 között készült. A palotáról szóló legendáriumban szerepel az eredeti épület kúriai rangra emelésének epizódja is, melyről egy helytörténeti cikkben ezt olvashatjuk: „Az ünnepélyes formában kiállított adománylevéllel Lipót császár Bottyánnak az esztergomi házát kívánta megnemesíteni, s ezzel kiemelni a polgári renden lévő városi házak sorából. Indoklásképpen azt olvashatjuk benne, hogy Bottyán, a magyar katonaság lovas renden lévő ezredese, a török elleni harcokban többszörösen bebizonyította alattvalói hűségét és bátorságát, ezen kívül jelentős összegeket áldozott mind saját ezredének felállítására, mind Esztergom város újjáépítésére. Sajnos azonban a diploma rendelkező részébe hiba csúszott, mert a ház helyét nem a királyi városban, hanem Belsővárosban jelölte meg. A királyi város ezért (és több, más alaki kifogást emelve) meghiúsította Bottyánnak a nemesi kúriába történő beiktatását. Bottyán János főtéri háza így hivatalosan nem vált nemesi kúriává.” 

Az is a történetmesélés része, hogy az eredeti felállásban a németajkú Franz Kuckländer tábornok és Bottyán János tábornok Esztergom két katonai vezetője voltaképpen mindig is egymás riválisai voltak. A Rákóczi-szabadságharcban Bottyán átállt a felkelő magyarok, a kurucok oldalára. A hadszerencse később Kuckländernek kedvezett, melynek során a kuruc tábornokot börtönbe záratta és elkobozta ingatlanait, így a főtéri ingatlanát is. Bottyán később megszökött és nemcsak visszaszerezte elvett ingatlanait, de hadvezetési tehetségének köszönhetően Rákóczi a dunántúli kuruc csapatok főparancsnokává nevezte ki, majd 1706-tól a Dunántúl kormányzója lett.