Hőkamerás drónnal azonosítják a madarakat a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban

A gyepek védelme érdekében nem tehetünk eleget, kiterjedésük és állapotuk védelme természetvédelmi szempontokon túlmutató feladat. Ezt felismerve a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), az Országos Magyar Vadászkamara Természetvédelmi Szakbizottsága és a Pro Vértes Nonprofit Zrt. konferenciával egybekötött gyakorlati bemutatót szerveztek a közelmúltban.

Várvizi Tamás

A rendezvény leglátványosabb programja a Pro Vértes Nonprofit Zrt. eszközeivel végzett gépi kaszálási bemutató volt. Ez rávilágított a természetkímélő betakarítási technológiák fontosságára.

A gyepek élővilága számára a kaszálás a legveszélyesebb gazdálkodási tevékenység, amelynek kis odafigyeléssel történő helyes kivitelezése a kétéltű-, hüllő-, madár- és emlősfajok egyedeinek tömegeit mentheti meg az elkaszálás veszélyétől. A tarló magasra hagyása (5-10 cm) és a kasza síkjának helyes beállítása révén elkerülhető a talajfelszín megsértése, így az özönnövény-fajok kevésbé terjednek a gyepeken, és hozzájárulhatunk a tiszta, szennyeződésmentes takarmány előállításához is.

A vadriasztó láncfüggöny megfelelő alkalmazása csökkenti a kaszálás során akaratlanul károsított madárfészkek, elpusztított mezei nyulak, vagy őzgidák számát. A bemutató során működés közben lehetett megismerkedni azzal a vizuális érzékelőkkel ellátott technológiai újítással, amely a kasza előtt haladva segít a meglapuló állatok azonosításában, és elkerülhetővé teszi azok elkaszálását.

A madár- és vadbarát kaszálást élőben is meg lehetett tekinteni – a felvonultatott gépek egy kaszálatlan területen mutatták be az úgynevezett kiszorító kaszálás technikáját és a rendkezelés fortélyait is. A bemutató során kiemelték a gépeket kezelő szakszemélyzet odafigyelésének jelentőségét: a legjobb technológiai megoldás sem helyettesíti a természetet szerető gépkezelők áldozatos munkáját.

Ezt követően bemutatót tartottak a földön fészkelő madárfajok, illetve a kultúrában megbújó vadfajok egyedeinek (pl. mezei nyúl, őzgida) drónnal történő keresésével kapcsolatban. A program során Kazi Róbert (Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság), illetve az ABZ Drone munkatársai mutattak be egy-egy multispektrális (többsávos), illetve egy hőkamerás érzékelővel ellátott drónt, a megtalálni kívánt „célpont” egy, a gyepben elrejtett pulyka volt.

Fontos hangsúlyozni, hogy a drónnal történő fészekkeresés módszertana fejlesztés alatt áll, a minden körülmények között működő, tökéletes megoldást még nem sikerült megtalálni. Az eddigi tesztelések azonban előremutatóak: az elmúlt éveben több alkalommal sikerült ezzel a módszerrel túzokfészkeket találni, majd kialakítani a védőzónát a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság területén.

A gyakorlati bemutatókat követően Tóth Péter (MME) előadásában a Közös Agrárpolitika (KAP) és a biodiverzitás változásainak összefüggéseit mutatta be. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági természeti sokféleség jelentős csökkenése azonnali és hatékony megoldásokat kíván a támogatások oldaláról is.

Kiemelte, hogy bár a KAP Stratégiai Terv úgynevezett zöld felépítménye tartalmazza a szükséges támogatási formákat, az önkéntes vállalások nem minden esetben tűnnek elegendőnek a kedvezőtlen természeti folyamatok visszafordításához. Viszló Levente, a Pro Vértes Nonprofit Zrt. igazgatója előadásában a Pro Vértes Nonprofit Zrt. élőhelyrehabilitációs céljairól és a fennállása alatt elért eredményekről osztott meg tapasztalatokat.

Fészekkeresés

Králl Attila és munkatársai előadásaiból a drónnal történő fészekkeresési, illetve apróvad-mentési kísérletek eddigi eredményeit és jövőbeli terveit, lehetőségeit ismerhették meg az érdeklődők. A technológia már a jelen állapotában is alkalmas a nagyobb testű madárfajok, illetve vadfajok távérzékeléssel történő megtalálására. A fészek- vagy vadmentések mellett ez például a vadállománybecslésben is nagy segítséget jelenthet.
Az előadók ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az agrárélőhelyek megőrzése és helyreállítása a területi védelem teljes eszköztárát igényli: a gazdálkodási módszerek, a jogi és finanszírozási eszközök összehangolását, valamint a szereplők közötti együttműködések kialakítását. A precíziós technológia hasznos kiegészítő lehet, ugyanakkor semmiképp sem helyettesítheti ezeket. A biodiverzitás megőrzésének fontosságát és az ennek érdekében kialakított ágazati összefogás szükségességét mi sem mutatja jobban, mint hogy a rendezvényen a három szakterület képviseletében 35 szervezet 130 szakembere vett részt.