Tippek a szakembertől: így védekezzünk a Tatabányán megjelent vaddisznókkal szemben

A megbeszélésen elhangzott, hogy minden erdővel határolt településen jelentkezik ez a probléma. A vadak számára az ember által lakott települések gyakran bőségesebb táplálékot biztosítanak, mint a természetes élőhelyük.

Tatabányán a legnagyobb gondot a vaddisznók jelenléte okozza, hiszen ez a legnagyobb testű olyan állat, amelyik képes elviselni, illetve megszokni az ember közelségét, és számára az általunk elszórt hulladék remek élelemforrás.

Ezért is fontos az illegálisan lerakott hulladék elszállítása. Erre a célra tavaly 75 millió forintot fordított Tatabánya, ám a valódi megoldást nem az egyre nagyobb anyagi erőforrást felemésztő „takarítás” jelenti, hanem a lakosság szemléletváltása – olvasható a város honlapján.  

A megfigyelések alapján megállapítható, hogy a városban fellelhető vaddisznók már itt „honosak”, ide születnek, és az erdőben élő fajtársaikkal alig van kapcsolatuk.

A városban élő vadállomány gyérítésére szűkösek a lehetőségek, a kilövéshez speciális felszerelés, szaktudás és külön hatósági engedély szükséges, és az sem mellékes, hogy ezt a drasztikus eljárást csak a legvégső esetben szeretnék alkalmazni – hangzott el a megbeszélésen.  

Az állatokat élve befogni sem egyszerű, hiszen olyan csapdákat kellene kihelyezni, amelyek lakott területen balesetveszélyesek, és az afrikai sertéspestis miatt elrendelt szállítási korlátozás a befogott állatok elszállítását is akadályozná. Ám ha a vadakat mindezek ellenére mégis sikerülne befogni és elszállítani, azok akár 40-50 km-es távolságból is visszatérnének eredeti élőhelyükre 2-3 napon belül.

A környező vadásztársaságok az utóbbi két évben a város környékén vadfigyelő kamerák kihelyezésével, és a terület fokozott levadászásával akadályozták meg a belterületi vadállomány növekedését.

Az autópályától északra elterülő erdőségek szinte teljes vaddisznó állománya áldozatul esett az afrikai sertéspestisnek, illetve a betegség terjedésének akadályozása céljából folytatott fokozott vadászati tevékenységnek.

Az autópályától délre eső területeken még nem ütötte fel a fejét a kór, úgy tűnik e mesterséges akadály ha csak időlegesen is, de meggátolta a 95 százalékos mortalitással járó betegség terjedését.

A szakemberek arra kértek mindenkit, hogy bár a városban élő vaddisznók hozzászoktak az ember közelségéhez, a kellő távolságtartással kezeljék őket.

   • Nagyon fontos, hogy semmiképpen ne próbáljunk az állat közelébe kerülni.
   • Csapjunk zajt, adjuk meg a vaddisznónak a menekülés lehetőségét, ne álljunk az útjába, próbáljunk meg eltávolodni tőle.
   • Soha ne szorítsuk be olyan helyre, ahonnan csak akkor tud kijutni, ha szembefordul velünk!
   • A kanok a párzási időszakban lehetnek veszélyesek, a kocák pedig akkor, amikor a kis csíkos hátú malacokat védelmezik.
   • A sebesült vaddisznó szintén agresszív lehet.
   • Semmiképpen ne sétáltassuk kutyánkat póráz nélkül az erdő vagy elhanyagolt ingatlanok közelében, mert a vaddisznó rátámadhat a kutyára!

A megbeszélés végén kiemelték: jelenleg sem az önkormányzatok, sem a vadásztársaságok, sem a rendvédelmi hatóság nem rendelkezik olyan hatékony eszközzel a belterületi vadállomány csökkentéséhez, mely a probléma gyors megoldásához vezetne.

Ám az alábbi szabályok betartásával a vadak belterületi élőhelyeinek, illetve élelemforrásának csökkentésével a vadak száma is jelentősen csökkenthető:
   • Kommunális és zöldhulladékot csak az arra kijelölt helyre és módon tegyünk ki! 
   • Az élelmiszer-maradványokat a vadon élő állatok számára ne tegyük elérhetővé, az állatok véletlen vagy szándékos etetését teljes mértékben mellőzzük!
   • Ingatlanainkat (telek, zártkert, tanya, major, szőlő, gyümölcsös stb.) megfelelően gondozzuk, a vadak által veszélyeztetett ingatlanokat kerítsük be!