2023.02.24. 07:40
Erdő Péter: különösen imádkoznunk kell a békéért
Hamvazószerdán, nagyböjt első napján Erdő Péter bíboros celebrált szentmisét az esztergomi bazilikában. Az Istentiszteleten az előző évi virágvasárnapon megszentelt barka hamujával hintették meg a bűnbánat jeléül a paptestvérek és ministránsok, valamint a hívek homlokát.
Erdő Péter bíboros celebrált szentmisét szerdán este az esztergomi bazilikában a húsvétra készülődés jegyében
Forrás: 24 Óra
Fotó: Walczer Patrik
A főpásztor a szentmise elején úgy fogalmazott: hamvazószerdával elkezdődött az a negyvennapos bűnbánati idő, amelyben Krisztus feltámadásának és egyben a kereszténység legnagyobb ünnepére, a húsvétra készülünk. Azt kérte Istentől, hogy az előttünk álló hetek számunkra az elmélyülés, a segítő szeretet és a lelki megújulás időszaka legyen.
A bíboros az evangéliumot követő szentbeszédében hangsúlyozta, hogy a bűnbánat az ember legszemélyesebb cselekedetei közé tartozik, mégis az egyház közösségi bűnbánati időt is szentel a megtérésnek, illetve a megújulásnak. Hozzátette, hogy így volt ez már az Ószövetség idején is, amikor ki-ki a maga bűneiért és az egész közösség bűneiért is engesztelést tartott.
Fotós: Walczer Patrik / Forrás: 24 Óra
– Van miért engesztelnünk. Ki-ki egyéni lelkiismeret-vizsgálatban nézhet szembe önmagával Isten színe előtt és készülhet fel akár a húsvéti gyónásra is – mondta.
Erdő Péter beszélt arról is, hogy pénteken van az ukrajnai háború kitörésének első évfordulója. A rengeteg emberáldozatot hozó konfliktus kapcsán azt mondta, hogy a hívő embert hatalmába keríti az az érzés, hogy a világ bűne forgószélként ragadja el az emberiséget. Éppen ezért fontosnak tartja, hogy az idei nagyböjti időszakban különös odaadással imádkozzunk a békéért, engeszteljük Istent az emberiség bűneiért, és kérjük a Boldogságos Szűz Mária közbenjárását hazánkért, népünkért és az egész világért.
Egyre több templom tart nyitva
Erdő Péter elmondta, hogy egykor a jeruzsálemi templomban az áldozatokat nyilvános imádságok kísérték, a zsinagógákra pedig úgy tekintettek, mint a templom kiterjesztésére. Amikor elérkezett a templomi imádság ideje, imádkoztak a zsinagógákban, sőt néha még az utcán is. Megjegyezte, hogy a régi templomi imaórák emléke a keresztények közös imádságában, a zsolozsmában máig is él. A főpásztor szerint nem az az igazi katolikus templom, ami csak a szentmisék idején van nyitva. Ugyanakkor nagy örömnek tartja azt, hogy az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében újra egyre több helyszínen napközben is lehetőségünk nyílik arra, hogy a tabernákulum, azaz az oltáriszentséget őrző szekrény előtt imádkozzunk.
Az esztergom-budapesti érsek az elhangzott evangéliumi részlethez kapcsolódva úgy fogalmazott: napjainkban is szokták néha azt mondani, hogy a katolikus egyház esetleg mulya vagy élhetetlen, mert nem kommunikál eleget a saját karitatív tevékenységéről. Ellenben csak néha egy-egy számadat mutat rá arra, hogy a hívő katolikusok mennyi segítséget nyújtanak a rászorulóknak. Példaként említette, hogy Indiában az összes szociális tevékenység 40 százalékát a keresztény egyházak végzik, pedig a keresztények csak a lakosság 3 százalékát teszik ki.
– Néha tehát az összehasonlítás kedvéért megemlíthetünk ilyen adatokat, de azt sem kell szégyelnünk, ha az önreklámozó propagandában nem mi járunk az élen – hangsúlyozta.
