Régen kincseket, ma csodákat rejtenek Komárom-Esztergom különleges barlangjai

Az ország leghíresebb és a 3. leghosszabb barlangja is szűkebb hazánk természeti kincseinek sorát gazdagítja. De van olyan is, amelyből a Neander-völgyi ősember által használt jáspis lándzsahegy és barlangi medve fogából készült pengék kerültek elő.

Kemma.hu

A Szelim-barlang hazánk legismertebb és valószínűleg a leglátogatottabb barlangja

Forrás: aktivmagyarorszag.hu

Komárom-Esztergom megye számtalan természeti kinccsel, köztük sok barlanggal is büszkélkedhet. Ősemberek kedvelt lakhelyei voltak ezek a képződmények, amelyek napjainkra népszerű turistacélpontokká váltak. Mindegyik tartogat valamilyen különlegességet az odalátogatónak akár a történetük, akár az elhelyezkedésük, akár a róluk szóló legendák kapcsán, amelyekről az Aktív Magyarország is beszámolt.

A Szelim-barlang hazánk legismertebb és valószínűleg a leglátogatottabb barlangja, amely ásítva tekint le a megyeszékhelyre. A Tatabánya fölé emelkedő Turul-emlékműtől rövid sétával elérhető a barlang, amelyet már a Neander-völgyi ősember is használhatott.

A kutatások során kovaeszközök, mamut, ősbölény és óriásszarvas csontmaradványai is előkerültek belőle, ami ékes bizonyítéka annak, hogy akár 70-80 ezer évvel ezelőtt benne leltek menedékre az őseink. Találtak itt a olyan őskori kincset is, mint például kaparószerszámokat, cseréptöredékeket, illetve rengeteg emberi csontmaradványt is.

A Szelim-barlang legendája
Egy legenda szerint a török hódoltság idején odavesztek a barlangba menekült magyarok. A csontok mennyiségéből arra következtetnek, hogy a legenda akár valós is lehet, bár a maradványok kora inkább a tatárjárásra datálható.
A legenda szerint a környék hét településének lakói a barlangban rejtőzködtek el a portyázó török sereg elől. Ám azok egy napon észrevettek egy nőt, aki éppen a patakhoz igyekezett vízért szomjazó gyermeke számára. Őt követve bukkantak rá a barlangban rejtőző magyarokra, akik a barlang szűk bejáratát eltorlaszolták. Ekkor a törökök áttörték a barlang mennyezetét és „kénkővel vegyített szalmafüsttel” fojtottak meg mindenkit, aki bent volt.

A Leány- és a Legény-barlang a Pilisben található. A két barlangnak két különböző bejárata van, de mindegyik az úgynevezett Ariadne-barlangrendszer a része. Ez hazánk harmadik leghosszabb barlangja, amit klastrompusztai pálos romoktól indulva érdemes felkeresni.

Szinte mindegyik történeti korból őriztek leletet
Találtak a Leány- és a Legény-barlangban agancsból készült baltát, réz- és bronzkori cserepeket, római kori fésűt, Árpád-kori cseréptöredékeket és a legizgalmasabbat, egy középkori pénzhamisító műhely nyomait. Ezek a kincsek is jól mutatják, hogy a barlangot már elődeink is használták, mi több, életvitelszerűen éltek itt. A barlang ma sem lakatlan, nagyszámú, védett denevérkolónia lakhelyéül szolgál, emiatt fokozottan védett.

A Jankovich-barlang Gerecse egyik legszebb pontján található. A Bajótról induló 10 kilométeres körtúra is elveret az Öreg-kő szívében megbújó barlangothoz, amelyhez egy meredek lépcsősor vezet fel. A barlang különlegessége a 20 méter magas kupolacsarnoka.

Tíz ásatás során kerültek elő a kincsei
Az 1800-as években még kőbányászat folyt a Gerecse ezen területén. Ennek a tevékenységnek köszönhetően a barlangászok érdeklődését még inkább felkeltette a barlang. Az első ásatásra 1913-ban került sor, amit még kilenc követett. Számos csontra és cserépmaradványra és egy barlangi medve csontjaira bukkantak itt. De még ennél is nagyobb szenzációt jelentett, hogy sikerült feltárni a valószínűsíthetően a jégkorszak végén elzáródott hátsó termet, ami a Neander-völgyi ősember által használt többféle kőeszközt, jáspis lándzsahegyet, és barlangi medve fogából készült pengéket rejtett.