Brigetió

2022.12.11. 14:06

Kisigmánd múltjáról mesélnek a leletek - palackba rejtett üzenetet is találtak

Kisigmándon rendkívül érdekes római kori emlékeket is felleltek az évek során, amelyek Brigetióból származhatnak. A részletekről Számadó Emese múzeumigazgató és a Komáromi Klapka György Múzeum munkatársai számoltak be.

K. D.

Római kori emlékek kerültek elő az ásatásokon

Fotó: emese

A településen korábban római kori kőfaragványokra bukkantak. A kisigmándi katolikus templom keleti oldalában egy római sírkő feliratos része látható. A felirat szerint a sírkövet a legio I Adiutrix centuriója készíttette feleségének. A sírkő Szentmihály-pusztáról való, akárcsak a templom építőköveinek egy része. A török kor során elnéptelenedett Szentmihály falu ugyanis pusztaként Kisigmándhoz került és az ottani templom köveit 1824-ben Kisigmándra hozták, ahogy a templom bejárata fölötti feliraton is olvasható.

Palackba rejtett millenniumi üzenet
Angyal József Kisigmánd krónikája című kötetéből is sok érdekesség kiderül a kistelepülésről. Például az, hogy a helyi millenniumi ünnepségek keretében, 1896-ban Szentmihálypuszta birtokosai egy-egy fát ültettek a hét vezér emlékére. Az Árpádot jelképező fa gyökerei között egy palackba üzenetet rejtettek és arra kérték „ennek megtalálóját, ültessen azon helyre új fákat s ezen írást tegye ismét a fa töve alá.”
Első világháborús emlékmű is található Kisigmándon. A Ghyczy-család az 1930-as évek elején márvány emlékoszlopot állíttatott a község 31 első világháborús hősi halottja emlékére, a katolikus templom mellett. 1990-ben közadakozásból második világháborús emlékmű is készült, amelyet a temetőben helyeztek el.

A helyi temetőben még a 20. század elején több római kori kőfaragvány volt. 1935-ben Paulovics István régész kutatásokat végzett a területen és megállapította, hogy a temető református felén, a 100 évvel korábbi sírokon a sírhalom lefedésére, és fejfaként gyakran római kőemlékeket használtak. Talált olyan szarkofág-fedelet, amelynek egyharmad részét – mintha fejfa lenne – a földbe ásták, és volt olyan római sírkőtöredék is, amit hasonlóan használtak fel. Körülbelül 20-25 ilyen kőemléket talált, közülük kettőn felirat volt, kettőn pedig alakos ábrázolás és akadt egy mitológiai témájú dombormű is, amely Ariadnét és Dionysost, a bor és mámor istenét ábrázolta.

Festőművész is élt a településen
Kisigmándon élt Teleky-Vámossy Árpád festőművész. Felesége, a  kisnemesi családból származó Bóday Irén volt. 1900-ban született Törökszentmiklóson. A Képzőművészeti Főiskolán tanult, mesterei Rudnay Gyula, Dudits Andor és Kisfaludi Strobl Zsigmond voltak. Restaurálással foglalkozott, valamint mellette miniatűr arcképeket, egyházi témájú műveket festett, de például részben ő illusztrálta Jékely Endre Nagyvadak-közelről című könyvét. 1988-ban halt meg, sírja a kisigmándi temető református felében található.
Kisigmándhoz köthető Ghyczy Kálmán egykori pénzügyminiszter is. Bár a Magyarország számára Ausztriától nagyobb függetlenséget követelő politikai erőkhöz tartozott, szerepet vállalt az 1867-es kiegyezés belpolitikai előkészítésében.

A kőfaragványok nagy valószínűséggel valamelyik brigetiói temetőből származnak és a 20. század elejéig a szőnyiek és a környékbeliek által művelt kőbányászás következtében kerülhettek Kisigmándra. 3-4 kőfaragvány, köztük egy szarkofágtető a kisigmándi református templom körüli kertben található. Az egyik feliratos síremlék, amelyet a brigetiói polgárváros elöljárójának állíttatta a fia, ma a Komáromi Klapka György Múzeum gyűjteményében van.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában