Videón a megyénk nádasaiban is áttelelő barkóscinege, a 2023-as Év madara

A Magyar Madártani Egyesület 1979. óta szervezi meg az Év madara programot azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet azon élőhelyek védelmére, melyek számos madárfajnak otthont nyújtanak, egyúttal közelebbről is bemutassa a hazánkban élő madarakat. Szabó Máté, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Komárom-Esztergom Megyei Helyi Csoportjának titkára elmondta: az aszályos időszak miatt a víz és a vizes élőhelyek  jelenősége még jobban felértékelődött, így az egyesület az idén a nádi madarakat célozta meg.

Az év három jelöltje a barkóscinege, a függőcinege és a nádirigó volt. Szabó Mátétól megtudtuk, hogy hazánkban mindhárom faj gyakori, ahol egy-egy néhány hektáros nádas terül el, ott nagy valószínűséggel mindhárommal találkozhatunk. 

Nádirigóból nagyjából 200 ezer pár él Magyarországon, míg a függőcinege és a barkóscinege párok száma körülbelül 2 ezer és 5 ezer közti számra becsülhető

– tájékoztatott a természetvédelmi őr, azt is elárulva, hogy a Magyar Madártani Egyesület oldalán a jelölt madarak és más madárfajok hangját is meg lehete hallgatni. 

A közös élőhely mellett sok külső jegyben is megegyeznek az említett madarak, hiszen mindegyikben megtalálható a barnás-homokos tollszín. A barkóscinege hímje könnyen felismerhető szürkés fejéről, melyet egy fekete „barkó” is díszít. A függőcinege a többi nádimadárhoz hasonlóan ugyancsak barnás színezetű, amiben kitűnik, hogy hátán vöröses tollazatot visel, fején pedig fekete maszkszerű  díszt. A nádirigó tollazata egyszerű, sárgásbarna, melynek segítségével kiválóan beolvad a nádszálak közé.

A Nádirigó április első felében érkezik meg a tópartokra, nádasokba, októberben aztán Afrikába költözik, és a telet ott tölti. A függő és barkós cinege − ha csak nincsen nagyon kemény tél − ezzel szemben egész évben itt marad és a költőhelyén telel át. Ha szerencsénk van, a nádasokban bóklászva jellegzetes fészkükkel is találkozhatunk.  

A függőcinege egy igazi építészmester. Fészkének fő építőeleme nádbuga és nyárfa szösz, melyet nyálával tapasz össze, és egy boxzsákra emlékeztető fészket készít, melyhez egy kivezető csövet is tapaszt, amin közlekedhet 

– mesélte el ki Szabó Máté, akitől azt is megtudhattuk, hogy a barkóscinege a nád alsó felébe, míg a nádirigó a nádszálak közé rakja a fészket. 

A vízparti nádszegletek területének csökkenésével sajnos a szóban forgó madarak élőhelyének száma is megcsappant. A nádasok jelenléte kimagaslóan fontos, hiszen nagyban hozzájárulnak a víztisztuláshoz, és bár az élőviláguk nagy része nem a fő gerincesekből áll, ugyanakkor egy-egy nádas nagyon sokszínű és változatos élővilág otthona. 

A Magyar Madártani Egyesültet Facebook-oldalán tette közzé, hogy a 2023-as Év madara szavazásra végül 14 ezer 464 voks érkezett. Ebből 2 ezer 942 szavazatot kapott a nádirigó, 5 ezer 625-öt a függőcinege, de 6 ezer 77 szavazattal a barkóscinege végzett a képzeletbeli dobogó legfelső fokán. A 2022-re megválasztott zöld küllő után így 2023-ban a barkóscinege lett az év madara.