Kevesebbet költ gyógyszerre a megye, de a legnagyobb tatabányai patikában maradt a forgalom

Országosan a januári teljesítmény 3,3 milliárd forinttal gyengébb forgalmat mutat, mint a decemberi, és 3,7 milliárd forinttal volt alacsonyabb, mint a novemberi érték. A csökkenéshez legnagyobb mértékben a tápcsatorna-anyagcsere és központi idegrendszer gyógyszerei, különösképpen a vércukorszintet csökkentő szerek és az inzulinok járultak hozzá – közölte Farsang Bence, a Hiflylabs adatelemzője, hozzátéve: lassult a nyugtatók, altatók és Parkinson-kór gyógyszereinek eladása is. Továbbá a jelentős visszaeséshez hozzájárult, hogy a tb-támogatotti körből kikerül egy szklerózis multiplex kezelésére szolgáló gyógyszer is.

Az előző év januárjához képest azonban a szakember szerint nem fest rosszul a támogatott vényköteles gyógyszerforgalom. Ebben az intervallumban 6,6 százalékkal bővültek a magyar gyógyszertárak eladásai. Összességében a januári teljesítmény a növekedési trend alatt teljesített, azonban az érték 2021 egészéhez viszonyítva átlagosnak mondható. Az adatokból az látszik,  hogy a betegek előre hozhatták a gyógyszereik beszerzését már decemberre, hogy ne a koronavírus-járvány ötödik hullámának csúcsán kelljen az orvossal receptet íratni.

Kevesebb fogy - A forgalom lassulásánál még jelentősebb az eladott termékek számának a visszaesése, januárban 15,8 millió doboz gyógyszer fogyott, ami 7,1 százalékos lassulást jelent decemberhez képest. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint januárban naponta átlagosan 509 ezer doboz gyógyszert váltottak ki a patikákban, egy évvel korábban 499 ezer doboz jutott egy napra.

A dobozeladásokat vizsgálva januárban a fertőzésellenes gyógyszerek csoportjának kivételével minden kategóriában csökkenés látszik. Az antibakteriális szerekből csaknem 600 ezer dobozt váltottak ki a betegek, ami decemberhez képest 4 százalékos növekedést jelent. A területi megoszlás alapján elmondható, hogy decemberhez képest minden megyében csökkent a vényköteles gyógyszerek eladása. Ezzel szemben a helyzet pont fordított éves viszonylatban – mondta Farsang Bence.

A területi megoszlás szerinti pedig az látszik, hogy decemberhez képest minden megyében csökkent a támogatott, vényköteles gyógyszerek eladása. Ezzel szemben a helyzet pont fordított éves viszonylatban. Az előző év azonos időszakához képest minden megye forgalma bővült. Decemberhez képest a Komárom-Esztergom megyei patikák forgalma lassult a legjobban 9,4 százalékkal. Az előző évi januárhoz képest pedig a fővárosban, Budapesten emelkedett a forgalom, 8,9 százalékkal.

Fekete Ildikó, a tatabányai Levendula Gyógyszertár vezetője elmondta, hogy nálunk továbbra is ugyanolyan arányban fogynak a különböző gyógyszerkészítmények. Mint mondja, a megyénkben lehet, hogy kevesebb gyógyszer fogy összességében, de mivel éjjel-nappal nyitva vannak, ezért ők nem érzik a csökkenést. 

Lelki eredetű lehet a pánikvásárlás - Egyre több helyen olvasható, hogy az emberek pánikszerűen vásárolják a kálium-jodid készítményeket. A nem vényköteles gyógyszerpiacra pedig az orosz-ukrán háború nyomta rá a bélyegét, ugyanis, Európa-szerte megkezdődött a kálium-jodid tartalmú gyógyszerek felvásárlása. A szakemberek szerint azonban a jódtartalmú készítmények nem arra szolgálnak, hogy nukleáris katasztrófa esetén pótolják a jódot. Fekete Ildikó hozzátette, patikájukban is egyre többen vásárolnak jódtartalmú készítményeket. Ezeket a gyógyszereket például pajzsmirigy problémával küzdő betegeknek adják, s valóban nem arra szolgálnak, hogy egy nukleáris katasztrófa esetén pótolják a jódot. – Azt gondolom, hogy ennek a "vásárlási láznak" lelki okai lehetnek, akárcsak a pandémia első hulláma során az élelmiszerfelhalmozásnak – mondta a szakgyógyszerész.