Erdő Péter: „Legyünk társai Jézusnak a szenvedésben és a szeretetben!”

A ministránsok a szentmise előtt barkákat osztottak ki a híveknek, így emlékezve arra, hogy a húsvét előtti vasárnapon Jézus szamárháton bevonult Jeruzsálembe, a tömeg pedig pálmalevelekkel fogadta őt. A barkákat aztán Erdő Péter az istentisztelet elején megáldotta. A főpásztor elmondta, hogy nagyböjt eleje óta bűnbánattal és jó cselekedetekkel készítettük elő szívünket, most pedig azért gyűltünk össze, hogy lélekben előre átéljük Jézus Krisztus húsvéti szenvedését és feltámadását.

Most van ideje az önvizsgálatnak, a bűnbánatnak, a jó elhatározásnak, a jó szentgyónásnak.

– jelentette ki a bíboros a bazilikában celebrált virágvasárnapi szentmisén, ahol a passió után arra kérte a jelenlévőket, hogy legyenek társai Jézusnak a szenvedésben, illetve a szeretetben.

Erdő Péter szentbeszédében kitért a passióra, majd azt taglalta, hogy Jézus titka az istenemberség, vagyis az, hogy valóságos emberi természete és ugyanakkor isteni természete egyetlen személyben találkozik, ez pedig az második isteni személy.

El sem tudjuk képzelni, hogyan láthatta ő ekkor a bűnt, a világot és az egész emberiség életét. De ránehezedett a mi mai történelmünk súlya is. A most folyó háborúk, a gonoszságok és hazugságok, az igazságtalanság, az önzés, az elnyomás minden formája, amit csak az emberiség gonosz találékonysággal kialakíthatott, vagy amibe keserű tehetetlenséggel belesodródott.

 – mondta Erdő Péter, aki szerint a mostani háborúban is látjuk a vétkes és vétlen sodródás dinamikáját, és kiemelte, hogy az Olajfák hegyén verejtékező, majd keresztútját járó Krisztusra ránehezedtek a mi mostani bűneink is.

A bíboros rámutatott: ha a következő napokban kifejezhetjük, hogy társai vagyunk Jézusnak, ugyanakkor a nagyhét arra is alkalmas, hogy megvizsgáljuk életünket. A szentmise végén örömét fejezte ki, hogy a kedvező járványügyi helyzet lehetővé teszi, hogy együtt, a normális rendnek megfelelően ünnepelhessük meg az évnek a legszentebb szakaszát.

Bevonulásra emlékezünk - Virágvasárnap a húsvét előtti hetedik nap, melyen a keresztények Jézus Jeruzsálembe való bevonulására emlékeznek. A Biblia szerint a hívek pálmaleveleket terítettek az útra és így várták a szamárháton érkező messiást: ezt az eseményt idézi fel a barkás bevonulás, a barkaszentelés is és a körmenet is. A virágvasárnapi szentmisén már elhangzik a passió, vagyis Jézus szenvedéstörténete. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia szerint ezzel azt fejezi ki az egyház, hogy a dicsőséges bevonulás a kezdete a nagyhétnek.