Képeken a sok apró csoda: órákon át vár a megfelelő pillanatra a 14 éves lábatlani fotós

Számtalan madarat, vadakat és virágot megörökített már Gubody Ádám, aki egyre népesebb követői táborral rendelkezik a közösségi oldalakon. A fiatal lábatlani természetfotós képein keresztül szeretné bemutatni világunk és lakóhelye közvetlen környezetének sokszínűségét. A tizennégy esztendős Ádám számos remek felvétellel büszkélkedhet. 

Igazából mindig is érdekeltek az állatok és a növények. Már a fényképezés előtt is rengeteg időt töltöttem a természetben, hiszen szüleimmel sokat jártunk túrázni 

– idézte fel emlékeit.

A lábatlani fotós kifejezetten szereti a madarakat, az udvarukba mindig raknak ki eleséget. Rendszeresen jöttek is a látogatók, de arra ő sem számított, hogy 2018-ban egy hideg éjszaka után népes vendégsereg állít be hozzájuk. 

– Mintegy száz madár szállt le a kertünkben, volt közöttük néhány ritkábban látható faj, például fenyőrigó, fenyőpinty és zöld küllő is. A következő napokban tovább nőtt a létszámuk, én pedig minden egyes alkalommal megörökítettem őket. Lényegében ekkor kezdtem el érdeklődni a madárfotózás iránt, melyet a növény és vadak fényképezése követett. Azóta is ebben a három témában próbálok érvényesülni – mondta. 

Közel lopakodik a vadakhoz - Az erdei állatok megörökítése kifejezetten nehéz feladat, a megfelelő technika mellett sok szerencse is kell hozzá. Ádám már kellő tapasztalattal rendelkezik: tudja, hogy hajnalban érdemes kimenni a rengetegbe, ugyanis a vadak akkor a legaktívabbak. 

– Jó érzés kora reggel hallgatni az ébredező állatvilág zajait és a csicsergő madarakat. Sokszor csak a táskám zörgése töri meg a csendet – vélekedett. 
Elmondta azt is, hogy a vadak jó érzékszervekkel rendelkeznek, így előfordult, hogy több száz méterről észlelték őt, és megérezték a szagát. Sőt a szarvasok és őzek például annyira éberek, hogy a bakancsaink alatt ropogó falevelekre is felfigyelnek. Legtöbbször cserkeléssel próbálja őket megörökíteni, ami azt jelenti, hogy folyamatosan mozgásban van, követi az állatokat és halkan, óvatosan próbál közel férkőzni hozzájuk. 

– Általában úgy érek ki az erdőre vagy a mezőre, hogy már van egy kis fény, ami a fotózás szempontjából fontos. Ha anyukámmal délután túrázunk egyet, akkor előfordul az is, hogy sötétedésig kint maradunk egy vadlesben – árulta el. 
Szeretne a madarakra fókuszálni 

A lábatlani fiatal a kezdetek óta egy Canon 600D típusú tükörreflexes fényképezőgépet használ. A 18–55 milliméteres alapobjektívet idővel egy Canon 50–250 milliméter gyújtótávolságú típusra cserélte. Tavaly nyáron háromévnyi gyűjtögetés után vett egy Sigma 150–600 milliméteres változatot is, amellyel a távolabb lévő állatokról is elképesztő fényképek születhetnek.

A természetfotóst kifejezetten motiválja, ha úgy örökítheti meg az állatokat, hogy azok egyáltalán nem veszik őt észre. Így ha a helyzet úgy hozza, akár 3–4 órán át is képes várni a megfelelő pillanatra. Azt is megjegyezte, hogy a Facebookra, vagy az Insta­gramra feltöltött képeivel egyfajta üzenetet is szeretne közvetíteni. Egyrészt célja a természetvédelem népszerűsítése, másrészt meg szeretné mutatni mindenkinek, hogy lakóhelye közelében is igen változatos a fauna. Sokan ugyanis csak a verebet és a cinkét ismerik, mert kevésbé jártasak a madarak világában. 

– Mikor feltöltöttem az első gyurgyalagos fotómat, akkor a környékbeliek közül sokan el sem akarták hinni, hogy itt készült a kép Lábatlan határában. Azt mondták, hogy ilyen színes madarat csak a tévében láttak – mondta, majd hozzátette: idén több figyelmet szeretne fordítani a gyurgyalagokra és a búbos bankákra is, éppen ezért odúkat fognak kihelyezni és rendszeresen ellenőrizni fogja, hogy melyikbe költöztek bele az állatok. 

Felfigyel a különleges növényekre is - Gubody Ádám az idei esztendőtől kezdve kifejezetten érdeklődik a növények iránt is. Hamarosan beköszönt a leánykökörcsin szezonja és a védett virág egyes példányai valósággal ellepik majd a Lábatlan-környéki mezőket. Kifejezetten várja már, hogy megörökíthesse a páratlan látványt. 
– Az utcánk végében rátaláltam pár bíboros sallangvirágra is, melyet szintén szeretnék lefényképezni. Ez egy olyan, fokozottan védett orchideafaj, melynek 250 ezer forint a természetvédelmi értéke – tette hozzá. 

A lábatlani fiatal számtalan pozitív visszajelzést kapott már a fényképeire, nemrégiben Szekeres János esztergomi természetfotós is ellátta őt tanácsokkal. Például megtudta, hogy a madarak fényképezésekor mire figyeljen, hogyan fókuszáljon és milyen beállításokat alkalmazzon ahhoz, hogy még különlegesebb felvétel szülessen. Gubody Ádám a jövővel kapcsolatban elmondta: ha lesz lehetősége rá, akkor komolyabban is foglalkozna a fotózással, ellenkező esetben hobbiként örökre megmaradna számára. 

Szarvasok - Ádám tavaly egy júniusi napon anyukájával kiment a természetbe, bízva abban, hogy láthatnak néhány állatot. Kerékpártúra és vadászat miatt csak a harmadik kiszemelt helyszínen foglalhattak el egy vadászlest, ahonnan egy óra várakozás után megláttak egy messzi nagy mezőn lévő vöröses-barnás foltot, ami valójában mintegy ötven gímszarvas volt. Másnap visszatértek és egyből az utóbbi földterülethez mentek, ahol felhúzták a lessátort, majd két órát vártak az első jövevényekre. Először a tehenek jelentek meg a borjakkal, majd később előjöttek a bikák is. Az állatok mintegy 60–70 méterre legeltek tőlük, aztán egyszer csak jobbra, a sátortól úgy 10–15 méterre felbukkant három bika. Ekkor a nagyobb csapat átvonult a triumvirátushoz. Két perc múlva már mintegy ötven szarvas legelt a sátortól néhány méterre, még hallani lehetett azt is, hogy rágcsálják a növényeket. Ádám és anyukája ekkor a biztonságuk érdekében a távozás mellett döntött. Érdekesség, hogy az állatok szinte meg sem ijedtek tőlük, észlelésük után csupán néhány méterrel mentek távolabb.