Fogyasztható

2022.01.12. 06:50

Maradék nélkül: tatabányai dietetikus segít eligazodni, hogy kevesebb legyen a pocsékolás

A lakosság, a kereskedelem és a karitatív szervezetek számára egyaránt hasznos Maradék nélkül programról Talics Barbarát kérdeztük.

Raffael Veronika

Forrás: Shutterstock

Az olaj, a fagyasztott termékek és a méz tartóssági idejével kapcsolatban is kaphatunk információt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal legújabb ajánlásában. Egy átlátható táblázatból ugyanis kiderül, hogy egyes élelmiszereket – termékcsoportokra bontva – a minőségmegőrzési idő lejártát követően milyen időintervallumon belül lehet felhasználni.

Talics Barbara dietetikus szerint az ajánlás tanulmányozásával egy ma is jelentős probléma orvosolható. 

– A gyakorlat és a lakossági körökben végzett felmérések azt igazolják, hogy továbbra is aktuális probléma az élelmiszer-pazarlás. Főként, ha arra a lakossági felhalmozásra emlékezünk vissza, amelyet az első lezárások előtt figyelhettünk meg. Az emberek halomszámra vásárolták a lisztet, a konzerveket, amelyeket lehetséges, hogy nem használtak fel, és esetleg azok a kukában landoltak. Az útmutató tökéletes támpontrendszert nyújt ahhoz, hogy egyes élelmiszereknél helyesen tudjunk mérlegelni – vetítette előre a szakember. Talics Barbara szerint fontos, hogy két fogalom elkülönítésével és realizálásával csökkenthető a kidobott élelmiszer mennyisége. 

A fogyasztó dönt - A Nébih tájékoztatása szerint, ha a terméket bontatlan, sértetlen csomagolásban, a gyártó ajánlásának megfelelően tároltuk, és kibontás után a normál termékhez képest nem tapasztalunk számottevő elváltozást ízben, színben, szagban és állagban, akkor a lejárt minőségmegőrzési idejű termék akár még hetekkel, hónapokkal a lejárati idő után is elfogyasztható. Egy doboz konzerv vagy egy üveg ásványvíz a lejárat után akár 1 évig is jó lehet még. Az élelmiszerlánc-biztonsági szabályok betartását is ellenőrző hivatal szerint fontos azonban kiemelni, hogy az ajánlott intervallumok kizárólag a minőségmegőrzési idővel ellátott, megfelelően tárolt élelmiszereknél tekinthetők irányadónak. Továbbá minden esetben egyéni mérlegessel lehet csak eldönteni, hogy valóban fogyasztható-e a termék – tették hozzá. 

– Különbséget kell tennünk fogyaszthatósági, illetve minőségmegőrzési idő között. Előbbi fogalomhoz tartoznak a romlandó, hűtőben tárolandó termékek, mint a hús, a tejtermékek. Ezen termékek fogyasztása a gyártók által megszabott és a csomagoláson jelzett fogyaszthatósági időn túl egészségügyi kockázattal járnak. A minőségmegőrzési idő ezzel szemben a tartós élelmiszereken szerepel, mint a konzervek és a liszt. Ezen dátumok arra adnak nekünk támpontot, hogy a gyártó meddig garantálja a termék minőségét. A jelölt dátum után már nem biztos, hogy ugyanazt a minőséget kapjuk a zacskók, a konzervek vagy a befőttek kinyitásakor, de ettől függetlenül a lejárat után ezeket nem szükséges kidobnunk – részletezte. 

Továbbra is érvényes, hogy lejárt élelmiszereket nem lehet kereskedelmi forgalomba hozni. Fontos változás azonban, hogy egy idei jogszabály-módosításnak köszönhetően az Európai Unióban adományozhatóvá váltak a lejárt minőségmegőrzési idejű élelmiszerek. 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában