A tatai múzeum révén 150 éve élt elődeinket is felkutathatjuk

Több mint 150 évvel ezelőtt, 1869-ben tartották hazánkban az első hivatalos népességszámlálást. A felvételi íveken lakcímenként az összes lakó adatát név szerint felvették: név, születési idő, családi állapot, vallás, foglalkozás stb. Az eredeti felvételi íveket a későbbi népszámlálások után többnyire selejtezték. Néhány megyére vonatkozó jegyzék azonban megmaradt.

A történeti Komárom vármegye fennmaradt íveit a szlovákiai Nyitrai Állami Levéltárban őrzik. A Kuny Domokos Múzeum arra vállalkozott, hogy ezeknek az adatait összegyűjti, rendszerezi és adatbázis formájában online elérhetővé teszi. Első körben Tata térségi települései váltak kereshetővé. Schmidtmayer Richárd, a megyei Kuny Domokos Múzeum igazgatója elárulta, hogy az adatgyűjtés során rengeteg nehézséggel találták szemben magukat.

– A számlálóbiztosok bemondásra töltötték ki az íveket. Így történhetett meg az, hogy egy hölgy tíz évvel fiatalabbnak vallotta magát a valós koránál. A nevek leírása is sok fejtörést okozott. Hiszen a sokszor írni, olvasni se tudó emberek nem törődtek azzal, hogyan írják a nevüket. A biztosok pedig hallás alapján vetették papírra azokat. Így adódhatott, hogy a közeli településen egy adott vezetéknévnek öt-hat féle írási módját is megtaláltuk. Meglepő, hogy a keresztneveknek sem volt hivatalos formája. Például az Erzsébet név Örzse, Liza, Erzsi néven is felbukkant – árulta el az igazgató, aki munkatársaival közösen hosszú órákat töltött azzal, hogy a régi, cikornyás írást kibetűzzék.

Elárulta, hogy kutatási célokra elérhetővé tették az eredeti íveket is, így bárki kereshet rajta hibákat. – A biztosok házról házra jártak. Az ívek első oldalain a ház adatait jegyezték fel, a belső lapokon pedig az abban lakókat. Végül pedig számba vették a háziállatokat is. Így derülhetett ki például az is, hogy a volt Piarista Rendház szomszédságában 1869-ben egy bordélyház működött, ahol kéjhölgyek várták a vendégeket – mondta lapunknak a muzeológus.

Folytatják

Komárom-Esztergom megye összes településén (Komáromot kivéve) fennmaradtak az 1869-es népszámlálási kérdőívek. Így a megyei múzeum vágya, hogy idővel egy online adatbázis segítségével azok is elérhetőek legyenek a nagyközönség számára. Azt is elárulták, hogy a tatabányai adatokat már feldolgozták, csak az ellenőrzésük van hátra.

– Ahogy a tatai járás településeinél is, itt is diákok segítenek a 150 éves kérdőívek rögzítésénél. Ennek az is célja, hogy a diákok jobban megismerjék szülővárosuk történetét, illetve saját gyökereiket – magyarázta az igazgató.