A Trans-Sped többet ad azoknak, akikre hosszú távon számíthat

Tavaly nyár elején már beszélgettünk Horváth Ákossal, aki a Trans-Sped Kft. egyik kamionját vezeti. Akkor azt mondta, elégedett a helyzetével, nem tervezi, hogy elhagyja a céget. Az idén nyár végén találkoztunk újra – még szélesebben mosolygott, mint 2018-ban.

– A vezetőség természetesnek tartja, hogy lépést tartsanak a versenytársakkal, sőt lehetőség szerint be is előzzék őket – mondta Tatán, egy kamionparkolóban. A nagy melegben új kocsija árnyékában álltunk meg pár szót váltani.

– Nézze például ezt a kamiont! – mutatja. – Három hónapja kaptam, nagy fülkés, sokkal kényelmesebb, mint az előző. Úgy tudom, nemsokára mindet hasonlóra cserélik. Fontos az is, hogy egy olyan új szoftver is lesz majd benne, amely a számlázást, a fuvar- és a vezetésszervezést egyaránt megkönnyíti. Tudom, meg kell tanulni a használatát, de ha megkönnyíti a munkám, akkor megéri.

Megyénkből Csehországba utazik és hozza rakományát Ákos. Ez azért jó, mert állandó, kiszámítható az időbeosztása: 2-3 nap munka után mindig találkozik a családjával, nincsen hetekig távol. Azért van stabil útitársa, Lujzi kutya, aki nagyon szeret utazni, és akit itthon már négy társa várja irigykedve, hogy megérkezzen, és beszámoljon az élményeiről.

– Megszoktam a feladatokat, és nagyon könnyű lesz megszoknom azt is, hogy szeptembertől az eddiginél jóval több lesz az alapbérem – mondja a kamionsofőr. – Ez mindenkinek nagyobb anyagi biztonságot jelent arra az esetre, ha például megbetegedne, illetve csökkenti az érdeklődést a nyugati munkák iránt, mivel egyre csökken (van, ahol már el is tűnik) a különbség az ottani juttatásokhoz képest. És természetesen nem mindegy, hogy tartósan távol vagyunk-e a családtól vagy nem.

A bérről és a plusz juttatásokról váltunk még szót. A debreceni központú, megyénkben több telephelyet fenntartó Trans-Sped Csoportnál – a sofőrök jelentős alapbéremelése mellett – a hűséget is jutalmazzák. Mostantól minden év végén bruttó 200 000 forint jutalom jár a teljes évet ledolgozó tehergépjármű-vezetőknek, és 100 000 forintot kap decemberben, aki fél éve van a cégnél. Csak mert velük van.

– Ezek is fontosak, de az legalább annyira, hogy a vezetők odafigyelnek a kéréseinkre – mondja Horváth Ákos. – Figyelnek ránk, mert tudják, hogy egy jó csapatban így kell csinálni. Jómagam szívesen vállalom a pályakezdők oktatását. Ezúton is üzenem nekik: ne féljetek! Nemrég jött egy fiú, mellettem ült egy hétig, begyakorolta a legfontosabbakat, utána jó szívvel mondtam, hogy induljon útnak egyedül.

Nyárról, szabadságról kérdezem még a tehergépkocsi-vezetőt. Meglepő a válasz: örül ugyan a hosszú hétvégének augusztus 20 körül, de – bár lenne lehetőség nyáron is pihenni – inkább végigdolgozta a nyarat. Gyűjti a szabadságot decemberre, amikor – a tavalyihoz hasonlóan – Finnországba mennek a családdal.

– Csend, nyugalom, teljes kikapcsolódás – foglalja össze a terv lényegét. – Kell ez nagyon, utána könnyebben vágok neki a 2020-as évnek. Remélem, jövő nyáron is beszélgetünk, a mostanihoz hasonlóan szép dolgokról. Javaslom, írjuk be a naptárba, hogy találkozunk megint itt, Tatán, a parkolóban vagy a telephelyen!