Tudásközpontot hoz létre a bársonyosi plébános

Az idén lesz 34 éve, hogy pappá szentelték Győrben, ahol a szemináriumot is elvégezte. Megtudtuk tőle, hogy először Szanyban lett káplán, majd Alsógallára került, ahol két éven át szolgálta Istent és a híveket.

Tette ezt legjobb tudása és szándéka szerint, ami az akkori hatalom helyi és területi birtokosainak nem tetszett, ezért politikai okok miatt eltávolíttatták.

A „bűne” csupán annyi volt, hogy különböző kisközösségeket is létrehozott, melyek tagjaival hitüket a templomi szertartásokon kívül is gyakorolták, s természetesen a hétköznapi élettel kapcsolatos dolgokról is beszélgettek. Szabó Gyulának távoznia kellett a megyeszékhelyről.

Pályafutásának Ács lett a következő állomása, majd a megyehatár másik oldalán lévő Mezőörsre helyezték, ahol már plébánosként folytathatta hivatását. Ám nem csak erre a településre szólt a megbízása, hanem a szomszédos Bársonyosra és Mindszentpusztára is. Azóta 30 év telt el.

Irányításával, vezetésével sok minden történt ezen három évtized alatt mindenhol. Bársonyoson például azzal szembesült, hogy akkor még a templom és a plébánia is romos állapotban volt. Éveken keresztül próbálkoztak pénzt szerzeni mindkét épület felújítására, de ez csak az ezredfordulón jött össze, így jelentős kormányzati támogatással és a helybéli hívek összefogásával 2002-re sikerült befejezniük a helyreállításokat.

Szabó Gyula plébános azt is elmondta, hogy a bársonyosi templomnak eredetileg három harangja volt, de az egyiket a II. világháború alatt beöntötték, s ezt csak tíz évvel ezelőtt lehetett pótolni.

Megtudtuk továbbá, hogy a Leader-program keretében 7-8 éve felújíthatták a templomot is, a közeljövőben pedig a szentélyt szeretnék helyrehozni, hogy azt is visszaállíthassák eredeti állapotába. Ennek érdekében már készítik a kivitelezési munkálatok költségvetését, s bíznak abban, hogy a tervek megvalósítását az önkormányzat is támogatni fogja a hívek adományain kívül.

Már csak azért is, mert a faluban élők csaknem 95 százaléka katolikus. Hitéletük megfelel az országos átlagnak, ami azt jelenti, hogy az ünnepnapokon sokkal többen járnak misékre, mint máskor.

Már csak ezért is fontosnak tartja a község lelki vezetője, hogy a plébániát tudásközponttá fejlesszék, ahol példát mutathatnának a helytörténet jobb megismertetésével, a pozitív viselkedéskultúra átadásával, az ÖKO-gondolkodás erősítésével, a szociális érzékenység növelésével, és még hosszasan sorolhatnánk.

Ez persze nem csak Bársonyoson, hanem minden településen kívánatos lenne Szabó Gyula szerint. Ő egyébként nem csak elmélkedik erről, hanem példát is mutat a gyakorlati megvalósításra. Ennek érdekében hozta létre a Magyar Műhely Általános Művelődési Központot Mezőörsön, ahol általános- és középiskolás diákok is tanulnak, míg a távolabb élők közül néhányan a bársonyosi plébánia emeletén élnek kollégistaként.

A főapáti nyaralóból kollégium lett

A bársonyosi katolikus templom építészeti szempontból az úgynevezett szabadon álló, téglalap alaprajzú, egyemeletes, kontyolt nyeregtetős ingatlan. Kéttraktusos elrendezésű, dongaboltozatú lépcsőház is van benne, jórészt a XIX. század második felében készültek nyílászárói.

Isten eme házával szemben, a település főutcájának másik oldalán áll a parókia, ami eredetileg a pannonhalmi főapát nyári pihenőhelyének épült 1848-ban. Ezt legutóbb 2002-ben újították fel. Azóta is megmaradt eredetiségében; továbbra is egyemeletes épület kontytetővel, cserépfedéssel. Főhomlokzatához jobb oldalon falazott kerítésdarab kapcsolódik, egyenes záródású gyalog és pilléres kocsikapuval.

Napjainkban földszintjén működik a plébániahivatal, emeletén pedig a mezőörsi Magyar Műhely Általános Művelődési Központba járó diákok egy részének van a kollégiumi szálláshelye.