Iskolai misszió a környéken, ahol uzsorások, futtatók veszélyeztetik a jövőt

Nemcsak egy iskola, hanem szinte az egyetlen lehetőség az itt élő cigány nemzetiségű tanulóknak arra, hogy elvégezzék az általános iskolát. Pintér Péter negyedszázada neveli itt diákjait, hét éve irányítja az intézményt.

A közelmúltban a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés Vályi István Díjat adományozott neki. Több írás is foglalkozott az elmúlt időszakban az iskolával. Volt, amelyik úgy fogalmazott, hogy veszélyben van az intézmény. Erről kérdeztem az igazgatót.

– A Fővárosi Ítélőtábla tavaly első fokon hozott egy döntést, amely érinti a mi iskolánkat is – kezdi Pintér Péter.

– A cigány nemzetiségi oktatási intézményünkben főként roma gyermekeket oktatunk, s a jogvédő szervezetek a szegregáció, a diákok elkülönített oktatása miatt emelték fel a hangjukat. A bíróság első fokon meghozott döntése alapján az iskolát be kellene zárni, holott származástól függetlenül a városból érkezők közül bárkit felveszünk, ám mi nem tartozunk a legnépszerűbb oktatási intézmények közé – kezdi az igazgató.

A történet évekkel ezelőtt kezdődött, s több tucat állami fenntartásban működő iskola került szóba a szegregáció kapcsán. Ma már – a tatabányai mellett – csak néhánnyal foglalkoznak. Pedig a diákok maradtak, csak a fenntartó változott, s alapítvány vagy egyház vállalta fel a működtetést.

– A Füzes Utcai Általános Iskola két gettó között van – mondja Pintér Péter. – A Mésztelep és VI-os telep felszámolására korábban kidolgoztak egy projektet, amelynek második üteme a közelmúltban kezdődött. A folyamat fokozatosan zajlik: a családok kiválasztásával, felkészítésével, szocializációjával és a városba történő visszavezetésükkel. Nagyon sok szakember dolgozik ezen.

Pintér Péter elmondja, hogy egy korábbi elképzelés alapján az iskola mellett lévő kollégium épületét újították volna fel, s ide költöztették volna a VI-os telepről a családokat, s a legrosszabb állapotban lévő Mésztelepről pedig a VI-os telepre az ott élőket. Ma már ez nincs napirenden. Mésztelep viszont létezik. Ha kiköltözik egy-egy hatajtósból valaki, s nem bontják le az épületrészt, ismét lakottá válik.

– A családok nagyon lassan tűnnek el Mésztelepről – meséli Pintér Péter. – Vannak nehéz helyzetben lévők, akik nem tudnak bérleti díjakat fizetni, s csak ez a megoldás kínálkozik a lakhatásukra. Viszont több család eltűnt: részben, mert más városrészbe vagy az ország más részébe költöztek. A szociális bérlakások kérdése is nehéz, hiszen munka nélkül nem tudják fizetni a bérleti díjakat, a rezsit, s így előbb-utóbb ismét kilakoltatás és Mésztelep következik – ha még van szabad lakrész. A kör ismét bezárul.

– Jelenleg hozzávetőlegesen kétezer ember lakik Mésztelepen és a VI-os telepen. Ez a szám állandóan változik. Nagy többségük, 90 százalékuk cigány nemzetiségű, de sok a vegyes házasságból született gyerek – meséli Pintér Péter. Kérdésemre, hogy hányan járnak ma iskolába a válasz meglepő:

– Ma kilencvenkilenc. Soha nem tudjuk, hogy a napot hány gyerekkel zárjuk. Hatalmas a mozgás a családon belüli kusza viszonyok miatt. A tanév során átlagosan 25-30 százalékos a gyerekek mozgása – mondja az igazgató.

Különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a legtöbb idejáró gyermek, túlkoros fiatal súlyos viselkedési problémákkal is küszködik: a város többi iskolájából fegyelmivel vagy tanulási kudarcok miatt kerül ide.

Akad, aki nyolcadikban már élettársi kapcsolatban él

Húsz évvel ezelőtt több lányanya járt az iskolába. Némi kihagyás után, manapság ismét előfordul, hogy 15-16 évesen teherbe esnek a felsőbb évfolyamaikat végzők. Az sem ritka, hogy hetedikben, nyolcadikban már élettársi kapcsolatban élnek – két évvel ezelőtt még egy hatodikos fiú is párja mellől járt az iskolába.

Sok lecsúszott család is veszélyben van: futtatják az anyát, uzsorások tarják sakkban a családokat, a kábítószer sem ritka. Kevés a gyerekekben a motiváció ilyen közegben arra, hogy elvégezzék a nyolc osztályt.

A cigány nemzetiségi oktatási intézményben lovári nyelven is tanulnak, s cigány népismereti órán ismerkedhetnek meg a sokszínű, gazdag cigány kultúrával. Kitűnő pedagógusaik vannak – köztük Horváth Aladár közszereplő.

A város más iskoláiból fegyelmivel eltanácsolt diákokat is itt helyezik el, s azok, akik korábban nem tanultak cigány nyelvet, nem tudnak bekapcsolódni a tananyagba, ezért az is elképzelhető, hogy kijelölnek egy iskolát, ahová ilyen esetben a gyerekek majd beírathatóak. Tatabányán már több olyan iskola is van, ahol a tanulók egy része cigány nemzetiségű – tudtuk meg Pintér Pétertől.

– Huszonöt éve vagyok ebben az iskolában – kezdi Pintér Péter. – Komoly kihívások várnak ránk naponta, s ez engem inspirál. Amit reggel felépítünk, délutánra lehet, hogy széthullik, és másnap minden kezdődik elölről. Nyári szünet után a legnehezebb – s most alapvetően a gyerekeink viselkedéskultúrájáról beszélek. Ebben mi nagy türelemmel, szaktudással, odafordulással tudunk a segítségükre lenni. Annál is inkább, mert a pedagógusok és a technikai dolgozók egy része is cigány származású.

Az itt tanítók munkája éppen ezért nagyon összetett és nehéz. Új pedagógusokat hihetetlenül bonyolult idecsalogatni, a besorolások miatt pedig az itt tanító ugyanannyit keres, mint a város bármely más iskolájában lévő.

Akik itt vannak, azok viszont kimagasló eredményekre késztetik a gyerekeket. A beszélgetés végén kimegyünk a folyosóra, ahol az elmúlt négy évben nyert elismerő oklevelek sorakoznak. Tánc és ének területén egyértelmű a gyerekek nyitottsága és kimagasló tehetsége. Az utóbbi időben egy tehetséges fiatal pedagógusnak köszönhetően magyar nyelvből és irodalomból is jeleskednek a diákok: kitűnő fogalmazásokat írnak, amelyek a roma kultúrára jellemző sokszínűségről árulkodnak és verselnek. Sikeresek a rajz területén és az igazgatóhelyettes, Mecséry Gábor jóvoltából évente huszonöten búvárkodhatnak is.

„Ó de kár, hogy nem magukra hallgattam!” – mondják már sokan az iskola volt diákjai közül. Van olyan diákjuk, aki később magánórákon sajátította el a német nyelvet, s ma már remek fizetésért szakmunkásként dolgozik Németországban.

De mi lesz az iskola jövője?

– A Mésztelep és a VI-os telep felszámolása nagyon bonyolult, összetett vállalás. Amíg itt ennyi család, gyermek él, addig az iskolának is működnie kell – mondja Pintér Péter.

– A városban élő cigány nemzetiségek aránya sem hiszem, hogy változni fog, így a szlovák és német nemzetiségű oktatás mellett szükség lesz cigány nemzetiségi iskolára is. A gettó felszámolása után azonban elképzelhető, hogy már a városban kell megoldani a gyermekek tanítását.

A Vályi István Díjról is kérdezem, amelyet a közelmúltban vehetett át a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Cigánypasztorációs Bizottsága javaslatára. A díj azoknak adható, akik hátrányos helyzetű, cigány származású gyermekekkel, diákokkal foglalkoznak, és e munkájukkal nagyban elősegítik a helyi közösségek fejlődését.

– Nagy elismerés ez, mégis tehernek érzem – mondja Pintér Péter. – Az iskola csapatának építése egyre nehezebb, a díj ugyanakkor kötelezettséggel is jár: a jövőben még ennél is jobban kell dolgoznom, dolgoznunk.

Névjegy: Pintér Péter

Első diplomáját 1978-ban szerezte az Esztergomi Tanítóképző Főiskolán. Budapesten, a Műszaki Egyetemen végzett 2002-ben közoktatás-vezetői szakon.Pályakezdőként a tatabányai Hermann Ottó Általános Iskola jogelődjében napközis nevelőként dolgozott, majd a kertvárosi Kölcsey Ferenc Általános Iskola igazgatóhelyetteseként tevékenykedett.

Társadalompolitikusként a 80-as években a megyei cigánytanáccsal együttműködve a tatabányai cigányvajdával szerepet vállalt a bajóti cigánytelep felszámolásában.Az 1990-es években a megyei Gyermekvédelmi Intézet munkatársaként dolgozott, és a cigánytanulók beilleszkedését, önálló életkezdését segítette.

1995-óta a mai Füzes Utcai Általános Iskola jogelődjeiben pedagógusként tevékenykedett, 2012-től pedig az intézmény igazgatója. Mintegy huszonöt éves hagyományként a Nemzetközi Romanaphoz kapcsolódva szervezik meg az általános iskolák megyei cigány tánc és ének fesztiválját. Tizenhat éve vezeti a Tatabányai Nyári Napközis Tábort is, ahol a gyermekek többsége hátrányos helyzetű.