Globális méretű problémára figyelmeztettek hazánkban is

Globális méretű, olyan riasztó következményekkel járó problémáról van szó, amely hazánkban is sokakat érint. Erről is szólt az Azbeszt Világhét üzenete, amely – ismételten – a szálas szerkezetű ásvány okozta veszélyekre hívta fel a figyelmet. Mindezt Czap Zoltántól, a Magyar Azbesztmentesítők Szövetsége egyik alapító cége, a nyergesújfalui székhelyű, negyedszázada működő Kör-Ker Környezetvédelmi Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatójától tudtuk meg érdeklődésünkre.

A szakember „azbesztes múltjának” egyik meghatározó része, hogy éveken át dolgozott a tetőfedő palájáról, hullámlemezeiről, csöveiről országszerte nagyon jól ismert nyergesújfalui Eternitgyárban. Az azbeszt felhasználásából adódó munkaegészségügyi kockázat minimalizálása volt a feladata.

Ismerték veszélyeit, de világszerte használták

Czap Zoltán elmondta, hogy az azbesztnek nagyon jó tulajdonságai vannak – voltak –, kiemelten az építőipari felhasználás szempontjából. A természetben előforduló, szálas szerkezetű ásvány kiválóan alkalmas hő- és hangszigetelésre, erős a kémiai ellenálló képessége. Nem véletlen, hogy már az időszámításunk előtti korokban is használták épületek kialakításakor, illetve edények készítésekor is.

Mire felismerték ezen anyag veszélyeit, már világszerte elterjedt. Ekkor már ott volt például az épületek szigetelésében, a palatetőkben, az ipari tömítésekben, a járművek fékrendszereiben, és hosszú lenne még a felsorolás. Azbesztet tartalmazó terméket 2005 januárjának első napja óta nem lehet gyártani, forgalmazni.

Az Eternit azt üzente, örökké tart

A nyergesújfalui Eternit Művek története az 1900-as évek elején kezdődött. Az azbesztcement feltalálója, Hatschek Lajos életrajzából nem derül ki, hogy mi terelte érdeklődését az építőanyag-ipar felé, autodidakta módon szerezte meg az elképzelései megvalósításához szükséges szakismereteket. Éveken át kitartóan kísérletezett. Olyan tetőfedő lemezt akart előállítani, amely minden szempontból felülmúlja a hagyományos égetett cserepet.

Az első Hatschek-féle eternitpala minősége azonban nem volt kielégítő. Az elkeseredett feltaláló már be akarta szüntetni a kísérleteket, amikor az a mentő ötlete támadt, hogy papírgyártó gépen műkővé dolgozza fel az azbesztet és a cementet. A kísérlet várakozáson felül sikerült. Ezzel megszületett, világhódító útjára indult az eternitpala. Az Eternit márkanév az aeternum, örökké jelentésű latin szóból származik.

A vékony szálak életeket veszélyeztető hatását leírni nem nehéz. Bekerülnek tüdőbe. Nem bomlanak le, betokozódnak. A hegesedett, megkeményedett hörgők légzési problémákhoz vezetnek. Elkezdődik a hörgők azbesztszálak okozta hegesedése. A betegség jelenleg nem gyógyítható. Az azbesztózis nem rákos megbetegedés, de a betegek esetében nagy eséllyel alakul ki például halálos tüdőrák.

Természetesen gyorsan arról is kérdeztük Czap Zoltánt, hogy az azbesztózis mennyire lebeg veszélyként az egykori Eternitgyárban dolgozók feje fölött. Megerősítette a környékbeliek által ismert tényt, a betegség lappangási ideje több évtized is lehet. Talán majd 2035 környékén lehet egy kicsit megnyugodniuk az érintetteknek. A Duna-parti Eternitgyár üzemi épületeinek teljes körű azbesztmentesítését 2002-ig elvégezték a szakemberek.

Kedvelt anyag volt padlástér szigetelésére

Helyi sajátosság, hogy az Eternitgyárból kiszállított gyártási maradék, a palaforgács kedvelt anyag volt például családi házak padlásterének hőszigetelésére is, de jól jött kisebb árkok feltöltésére, területek sarának eltüntetésére is. A forgács sok helyen van a felszínen, akciókra kész azbesztszálakkal. Ezeket a területeket sürgősen rekultiválni kellene.

Az önkormányzat elkezdte a gond megoldását. A helyi költségvetésben szerepel pénz a munkálatokra, ehhez jól jönne pályázati támogatás. Az biztató, hogy minden szakhatóság úgy foglalt állást, a veszélyforrás megszüntetése sürgős teendő.

(Nyitókép: Shutterstock)