A népek barátságának jegyében építették újjá a komáromi vasúti hidat

A komáromi vasúti híd elődjét, az 1909-ben átadott Duna-hidat a boldog békeidők korának legismertebb hídépítő mérnöke, Feketeházy János tervezte, és az első híd volt, amely összekötötte a mai Magyarország területét a Felvidékkel. Az 1945 tavaszán visszavonuló német csapatok azonban március 28-án felrobbantották az építményt.

A híd roncsait Magyarországnak kellett eltávolítania, ez a nem kis munka hat évig, 1953-ig tartott. Az új híd tervezését azonban ezzel párhuzamosan, 1952-ben már megkezdték, 1954-ben pedig a tényleges munkálatok is megkezdődhettek.

A Barátság-híd nevet kapott átkelőhely pilléreibe 3000 köbméter betont és követ építettek be. A víz alatti munkák egészen 1954 nyaráig eltartottak, ekkor kezdődött az ötszáz méter hosszú, 2400 tonnás acélszerkezet összeszerelése, amely öt hónapot vett igénybe. A híd egy folytatólagos és egy kéttámaszú felszerkezetből áll, és teljes hosszában azonos magasságú. A négynyílású szerkezetrészt a budapesti MÁVAG gyártotta és középről a partok felé haladva szerelte össze. Az ötödik nyílást egy ostravai vállalat gyártotta és állványon szerelte, egyes források azonban a vitfalvai vasművet jelölik meg kivitelezőként.

A terheléspróbára 1954. december 16-17-én került sor, és még az év december 28-án fel is avatták az elkészült hidat. A rangos eseményről a 24 Óra elődje, a Dolgozók Lapja a címlapján adott hírt.

„Kedden délelőtt ünnepélyesen felavatták a magyar Komáromot testvérvárosával, Komarnóval összekötő vasúti hidat. Még egy kapocs fűzi össze tehát Magyarországot és Csehszlovákiát.”, kezdte az akkori pártlap tudósítója, majd a korszellemnek megfelelően így folytatta:

„A magyar és csehszlovák utazók összefogtak a híd megépítéséért. Az építők alig másfél évvel ezelőtt láttak munkához, küzdöttek «másfél» tél csikorgó hidegével, csípős szelével...”

Az átadáson természetesen a két ország politikusai is jelen voltak.

„– A Barátság hídja, amely most már összeköti a két népi demokratikus ország között folyó Duna partjait, nemcsak gazdasági szempontból igen jelentős, de a csehszlovák és a magyar nép testvéri szeretetének elmélyülését is jelenti – mondta a csehszlovák közlekedési miniszter.

– Nagyszerű összefogás nyomán született még ily rövid idő alatt a Barátság hídja. Mi ezt a hidat a békés együttműködés alapján teremtettük újjá és azt akarjuk, hogy ezután is az országok barátságának ügyét és felemelkedését szolgálja – válaszolt Bebrits elvtárs (Bebrits Lajos közlekedés- és postaügyi miniszter – szerk.).”

A két miniszter ezután a szalagok elvágásával átadta a hidat a forgalomnak. A hídavatási ünnepség az észak-komáromi hajógyár dolgozóinak klubjában folytatódott.

„Közös munka, közös öröm. S mint minden békealkotás, a komáromi híd is közös fogadalom, hogy amit építettünk, megvédjük minden romboló erőtől”, fejezte be tudósítását a Dolgozók Lapja újságírója.

(Forrás: Wikipedia, Hungaricana/Dolgozók Lapja, Fortepan)