Gyerekszáj, avagy a hároméves rosszcsont mindent megmagyaráz

Ebben a részben egy igazi kis csibész, a hároméves Varga Máté Zsolt (!) aranyköpései mellett édesanyja beszámolójából az is kiderül, mit lehet tenni, ha egy gyereknek „nem engedelmeskednek a lábai”...

Sz. Sz.

Fotó: Hajnal Dóra

Gyerekszáj sorozatunk 3. részében nemcsak Máté aranyos és nagyon frappáns elszólásiat, de édesanyjának, Dórának a kommentárjait is olvashatjuk, amik még szórakoztatóbbá teszik az amúgy is humoros jeleneteket.

A név kötelez helyett: a név kötelező

Varga Máté Zsolt a három testvér közül a legkisebb. 3 éves a Föld nevű bolygón. Skorpió jeggyel.

Öntörvényű és nyugtalan természetű.

Úgy tűnik, hogy hiába ígér a gyermeknevelés fejlődést a többgyermekes anyukáknak, a második, sőt a harmadik gyerek jelleme, karaktere és magaviselete is lutri. Nem feltétlenül olyan, mint ahogy azt elképzeljük előre: hogy majd csendesen eljátszik a szobában, nem hisztizik, nem bánt soha senkit, hogy simulékony és feltétlenül megeszik mindent, amit elé raknak...

Harmadszorra kaptam a legkeményebb leckét.

Varga Máté az, akit nem lehet még csak másképpen sem hívni: Ő nem kismajom, nem Szívecském, nem is Öcsike. Bárki becézgetné, ragaszkodik az első és már bevált elnevezéshez, kikéri magának: „csakis Varga Máté Zsolt vagyok!”

Sajátos ízlés és engedetlen lábak

Csak a borsófőzeléket és a spenótot szereti, állandóan nassolni akar, így el kell előle dugni mindent. Folyton kutat. Türelmetlen és imád a magasban. Felmászik, ahová csak lehet.....és....mindig ugrásra kész. Mindezt azzal magyarázza, hogy „nem fogadnak szót neki a lábai.....”

Pedagóguspróba

Nem mintagyerek. Olyan, akivel maximum túl lehet élni a mindennapokat...... Porcelánboltba nem vinném, sem esküvőre, sem moziba, játszóházba is csak hosszas, rituálénak beillő eligazítás után....Olyan rosszcsont, hogy egyetlen szerencséje, hogy mindig rakoncátlan báj ül az arcán, édes a hangja és annyira cukorfalat, amit nem lehet szavakkal leírni. Ja, és hogy az enyém. Kétségkívül megtanított a türelemre, de elintézte azt is, hogy soha ne gondoljak többé a gyermekvállalásra..... Szóval a kölyök imádnivalóan rosszcsont, csalafinta és eszes. Pedagóguspróbáló alkat....

„Hogy tud vigyázni ránk az angyalka, ha nincs is lába?” Fotós: Hajnal Dóra

Mátééknál a „Milyen volt az óvodában”– beszélgetés így zajlik:

– Megszidtak ma?

– Igen, (szinte mindig ez a válasz...) mert elvette a Zsoltika a kedvenc ütőmet....A szikla ütőt. Ami darabokra töri a sziklákat.

– Ha a Zsoltika vette el az ütőt, miért téged szidtak meg?

– Mert....mert, mert...

– Hogy szidtak meg?

– Azt szólták, hogy ne legyek irigy.

– És, irigy vagy?

– Nem. Leraktam, de megint elvettem.

– Akkor tényleg irigy vagy?

– Igen!

– Mért vagy irigy?

– Nem vagyok irigy....

A kávé és a csípősvíz

„Kávét nem ihatok, mert nem vagyok olyan hatalmas. Csak apukám hatalmas... Anyukám csak kicsit hatalmas, mert egy picit még nem nőtt fel annyira. Én csak csípősvizet (ásványvizet) ihatok....”