Egyenlő Bánásmód Hatóság: az oktatás a legproblémásabb

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság az emberi méltóság garanciális intézménye. Egy olyan jogorvoslati fórum, ami olyan panaszosok ügyében jár el, akiket hátrányos megkülönböztetés, valamely védett tulajdonságuk miatt diszkrimináció ér. Így például a nem, a kor, a szexuális irányultság, a fogyatékosság, a politikai vélemény, vagy társadalmi státusz okán, tehát olyan meg nem változtatható tulajdonság, amely az ember lényéből fakad.

A hivatal fogalma nem ismeretlen hazánkban, hiszen a hatóság 2005 óta működik folyamatosan budapesti székhellyel. 2009-ben egy európai uniós forrás adott lehetőséget arra, hogy bővítsék hálózatukat, így mind a 19 megyében létrehozták referensi ügyfélszolgálataikat.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság

– Az Egyenlő Bánásmód Hatóság egy államigazgatási, egy hatóság szerv, de ügyfélközpontú, ügyfélbarát eljárási szabályokkal. A panaszosnak elég csak valószínűsíteni a védett tulajdonság miatt történő megkülönböztetést, és a

bepanaszoltnak kell bizonyítania ennek ellenkezőjét, hogy nincs összefüggés az intézkedés és a védett tulajdonság között. Vagyis a bizonyítási teher megfordul, magyarázta az érthetőség kedvéért. Tehát az eljárás sokkal kedvezőbb a bírósági eljárásnál. A panaszok legtöbbje államigazgatási szervek, munkáltatók közszolgáltatók erkölcsileg minimum

elítélhető magatartásai ellen irányul.

A négy évre szóló időszak után is úgy gondolták azonban, hogy folytatják a megkezdett jogorvoslati munkát. Megyénkben is állami finanszírozással működik a hivatal. A meghatározott rendben működő, a megye nagyvárosaiba is kitelepülő ügyfélszolgálatokon dr. Kócza Júlia referenssel találkozhatnak a panaszosok.

Az ügyvédnő január 24-én Komáromban tartotta fogadóóráját az Igmándi úti foglalkoztatási osztály épületében, a volt munkaügyi hivatalban. 2009 óta közel hatszáz ügyet látott el (ügyfélfogadásonként kettőt), köztük olyanokat is, amelyekről csak szívbe markolóan tudna mesélni. A hatóság arca ugyanis valódi hús-vér ember, kiváló kommunikációs készséggel és támogató emberi hozzáállással. Talán éppen ez az oka annak, hogy az ügyek öt százalékából lett csak hatósági eljárás, a többiben – ha a törvény arra módot adott – kiegyező megoldások születtek.

Nem minden sérelem jelent diszkriminációt

A legtöbb esetben azonban a panaszosok, ha sérelem éri őket, már azt gondolják, hogy diszkrimináció áldozatai. A fogalmat szépen körbeírja a jogszabály, és a hatóság is kifejezetten csak a védett tulajdonságok okán megsértett, megalázott ügyfelekkel tud foglalkozni. Érdekes a helyzet, hiszen nem hasonlíthatók sem az ügyvédekhez, sem a békéltető testülethez, sem pedig a bírósághoz.

– Többségében tanácsot kérni jönnek, legfőképpen munkaügyi kérdésekben. Sokszor már úgy mennek a munkáltatóhoz a panaszosok, hogy jelzik, az Egyenlő Bánásmód Hatóság referensénél jártak, és a leggyakrabban már ennek hallatán megoldódnak az ügyek. Napjainkban az oktatás területén keletkezik a legtöbb panasz. Sok a sajátos nevelési igényű gyermek, és ezeket az igényeket anyagi eszközhiány miatt nem minden esetben tudják kielégíteni. Óvodai szinten az önkormányzatok feladata és kötelessége ez, iskolai szinten pedig a tankerületek, fenntartó vét leggyakrabban hibákat.

Sokszor azzal a hivatkozással élnek, hogy azért nem tudják a gyerekeknek a szakértői véleményben foglalt fejlesztő pedagógust, vagy előírt speciális foglalkozást biztosítani, mert nincs arra anyagi fedezetük. Erre azonban nem hivatkozhatnak, mert minden esetben a hatóság a szakértői véleményre alapozva megállapítja a jogsértést és kötelezi az adott önkormányzatot, vagy fenntartó intézményt, hogy a törvénynek megfelelően járjon el, magyarázta a referens, aki élő példákat is mondott:

Az akadálymentesítésre ma már nincs panasz

Egy alkalommal például a bankba kísérték a hozzájuk betérő panaszost, mert a jelenlétük kellett ahhoz, hogy szóba álljanak vele a bankfiókban. Olyan is akadt, hogy egy bántalmazott édesanyát kellett a megfelelő szociális utakra irányítani. Míg korábban az akadálymentesítés hiányát panaszolták gyakran, a közintézmények folyamatos, uniós elvárások szerint átalakított közegében erre már alig van példa.

A gazdasági válság után alakult szerv az elbocsátottak hullámával is találkozott. Ami soha nem változik, az a bőrszínnel és a nemzetiséggel összefüggő diszkrimináció, de a nők és férfiak közti bérkülönbségek is terítékre kerülnek folyamatosan. Az anyasággal, gyermekvállalással kapcsolatos hátrányok is előfordulnak még napjainkban is.

A referensi hálózat a civil szektorral is kapcsolatot tart, mely körökben a társadalmi érzékenyítés nem idegen fogalom.

Megyénket tekintve megnyugtató, hogy nem itt állnak halomban a panaszosok aktái, vagyis nálunk az átlagosnál kevesebb ügy keletkezik. A hatóság tehát ismert, napi szinten dolgozik. Honlapjukon széles körű tájékoztatást nyújtanak ügyfélfogadási rendjükről.

Ügyfélfogadások

Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal, 2800 Tatabánya, Bárdos László utca 2.

Veled-Érted Egyesület, 2500 Esztergom, Simor János u. 39. sz. Oroszlányi Roma Nemzetiségi Önkormányzat

Komáromi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály

2900 Komárom, Igmándi út 45.