Világraszóló szerelem: így ment férjhez Izraelben a Kínában dolgozó tatabányai lány

Pataki Niki Tatabányán nőtt fel, korai iskoláit is ott végezte, majd pedig Brüsszelben élt rövidebb ideig. Egyetemre Bécsbe járt, ahol izraeli kedvesét megismerte, a diplomaszerzésük óta pedig Kínában élnek és dolgoznak mindketten. Romantikus történet az övéké, hisz együtt szinte már az egész világot bejárták, és ahogy arról beszámoltunk, Yotam a kínai nagy falon kérte meg Niki kezét, majd pedig mindkettejük hazájában, először Magyarországon, nemrégiben pedig Izraelben is megünnepelték egybekelésüket.

Niki barátai és családja, egy mintegy 30 fős csoport, október közepén érkeztek meg Izraelbe. A csoport igazán sokszínűnek mondható, hisz legfiatalabb tagja csupán 2 éves volt, míg Böbe néni (Patakiné Erzsébet), Niki mamája, 80 évesen vágott bele az izgalmas utazásba.

Az esküvő egy kisebb kultúrsokkal ért fel, hisz a rítus és a lagzi hossza is merőben eltér a Magyarországon megszokottaktól. Nagyon fontos szokás az esküvő előtt mind a vőlegény, mind pedig a menyasszony megtisztulása. A mikvében egy rituális fürdésen esnek át a szerelmesek külön-külön. Nikit két nappal az esküvő előtt vitték el a család női tagjai napnyugta után egy ilyen szertartásra, ahol egy 3 méter mély, esővízzel töltött medencében kellett egy szakavatott megfigyelő előtt merülnie. A fürdő után hófehér selyemruhába öltöztették, majd a nők örömtáncot jártak.

Maga az esküvő szintén napnyugta után kezdődött. Egy bőséges állófogadás után a szertartás, majd vacsora és ünneplés következett. A szertartás egy kisebb pavilon, az úgynevezett hupe alatt zajlik, ahol a szülők, a jegyespár és a rabbi kapnak helyet. A szertartás legfontosabb eleme a házastársi szerződés, amely kimondja, hogy a férj köteles a felesége alapvető szükségleteiről, ruházkodásáról, ékszereiről és házastársi kötelezettségeiről gondoskodni. A magyar szokásokkal ellentétben Izraelben csak a mennyasszony kap gyűrűt, hisz ez is a vőlegény hozományának a része. A vőlegény a szertartás végén rátapos egy üvegpohárra, ami egyrészt a második templom lerombolására (i.sz. 70) emlékezteti a zsidókat, másrészt pedig azt jelképezi, hogy a házasságnak tovább kell tartania, minthogy a pohár újra összeforrna.

Érdekes, hogy egy izraeli esküvő mindössze kora hajnalig, nagyjából egy óráig tart. Ebből következik, hogy a lagzi igazán pörgős és intenzív, de másnap a vendégek mégis kipihenten tudnak munkába menni. A hétköznap tartott esküvők is jellemzőek, hisz péntek napnyugtától szombat estig Nyugalomnap (Shabbat) van, aminek szoros előírásaiba egy esküvő megünneplése nem fér bele.

A mulatság a vacsora után azonnal kezdetét veszi és nagyon látványos eleme, amikor a férjet és a feleséget a barátaik többször a vállukra veszik, illetve székkel együtt emelik a magasba, amivel kifejezik, hogy ők az est királya és királynője.

Az izraeli esküvők magyar szemmel talán kicsit „giccsesnek“ tűnhetnek, hisz a látványelemek, mint tűzijáték, látványos bevonulás, lufik sokkal nagyobb szerepet kapnak. Nikiék esküvője ugyan 300 fős volt, izraeli viszonylatban ez mégis szűk körben megült ünneplésnek számít.

Izraelről bővebben

Izrael, bár területét tekintve kis országnak számít (kicsivel több mint négyszer el is férne Magyarországon), mégis jelentős nemzetközi szerephez jut, és sok konfliktusnak áll a középpontjában. Izrael számos közel-keleti országgal és szervezettel ápol ellenséges viszonyt. Ha számításba vesszük, hogy a Közel-Keleten lassan 400 millióan fognak élni, melyből csupán közel 9 millióan izraeliek, akkor érthetővé válik számunkra, hogy miért is fektet az állam rendkívül nagymértékű hangsúlyt a hadászatra, védelemre ill. hogy miért kötelező mind a nők, mind pedig a férfiak számára a 2 ill. 3 évnyi sorkatonaság.