Gyönyörű lehetett volna a Cifra malom, de talán még nincs minden veszve

Mi is beszámoltunk arról, hogy újra gazdát keres a Cifra, az ország egyik legrégebbi malma, amely, noha már nem látja el funkcióját, turistalátványosságként még mindig roppant vonzó lehetne.

Több kísérlet is történt a felújítására, azonban ezek mind csak próbálkozások maradtak, a malom ma is kihasználatlanul áll a helyén.

– A tatai Cifra Malom tulajdonosa 2016 októberében keresett fel, hogy az épület műemléki tereinek belsőépítészeti terveit készítsem el. A műemléki tervezést előkészítő szakvélemények és épülettanulmányok összeállításán ekkor már neves szakemberek dolgoztak, és a tulajdonosnak szép elképzelései voltak az épület revitalizálására és arra, hogyan lehetne bevonni a tatai kulturális életébe – mondta el a Kemma.hu-nak Géczy Nóra, a győri Széchenyi István Egyetemen oktató építész-tervezőművész.

– Az épület önmagában is kuriózum, ráadásul szerkezetileg is nagyon jó állapotban van. A tulajdonos célja a műemléki épület belső tereinek modernizálása volt. A malom különleges elhelyezkedése, impozáns mérete és ipartörténeti értéke folytán kiválóan alkalmas arra, hogy a város kulturális életét méltóképpen gazdagítsa és a tatai ünnepi napokhoz, fesztiválokhoz, rendezvényekhez kapcsolódóan fedett programhelyszínt biztosítson az idelátogatók számára – fejtette ki Géczy Nóra.

Mint Géczy Nórától megtudtuk, a jelenlegi tulajdonos többek között multifunkciós rendezvényteret, italbüfét terasszal, reggelizőhelyet, gyerekfoglalkoztatót és vendégszobákat terveztetett volna az épületbe. Sőt...

– A műemléki malomszerkezetek felújításával foglalkozó Tamás Péter faipari technikus és gépészmérnök tervei nyomán a malomkerekek is funkciót kaptak volna és a korabeli őrlőberendezés bemutatása is lehetővé vált volna – tette hozzá a tervezőművész.

A folyamat tehát egy éve elindult, 2016 decemberében azonban viszont megrekedt.

– Az épület tetőcseréjének tervezésre Szalánczi Gábor építészmérnök, egyetemi adjunktus, és Szalánczi Donát építészmérnök (L-Stúdió Kft.) kaptak megbízást 2016 novemberében – folytatta Géczy Nóra, aki azt is elmondta, hogy megbízásuk elsősorban az épület tetőszerkezetére és állagmegóvására vonatkozott, de természetesen – és nagyon helyesen – az egész épületre, komplex módon tettek javaslatot.

Különleges, de nem ismeretlen kihívás

– Különleges kihívásnak tartom a barokk épületekkel való munkát, mert egy épület évszázadokkal ezelőtt megkezdett történetét kell továbbmesélni úgy, hogy láthatóak maradjanak a történet fejezetei, szereplői, de a ma emberének is friss élményt tudjon adni – árulta el Géczy Nóra, aki korábban is dolgozott már barokk épületeken: a Fertődi Esterházy Kastély lovardájának revitalizációs terveiért 2001-ben nemzetközi építészeti diplomadíjat nyert például. – 2012-ben a bakonybéli Szent Mauríciusz Monostor enteriőrjeit terveztem. A műemléki fa épületszerkezetekről és a faépítészetről is jelent meg könyvem. 2016-ban pedig a Hungaria Nostra által adományozott Podmaniczky-díjat kaptam eddigi munkáimért – sorolta a tervezőművész.

– Bátran merem mondani, hogy mindenki nagyon megszerette ezt az épületet. A tervezők gyorsan dolgoztak, decemberre a szakvélemények elkészültek, az építészeti és belsőépítészeti tervek pedig engedélyezési terv illetve koncepcióterv szakaszba léptek. Tehát látszólag minden készen állt, hogy összeálljon egy korrekt épület. December végére azonban nyilvánvalóvá vált, hogy „a malmot tápláló forrás elapadt”. A műemléki épületek felújítása és üzemeltetése hatalmas felelősség, amellyel a tulajdonosoknak is tisztában kell lenniük – szögezte le a tervezőművész.

Géczy Nóra reméli, a Cifra Malom hamar új gazdára talál, és tulajdonosváltás után az eddigi tervek alapján folytathatják a munkát.

– Ha az új tulajdonosnak tetszenek ezek a tervek, és továbbra is velünk akar dolgozni, akkor a jelenlegi építészcsapattal együtt mi is nyitottak vagyunk az együttműködésre, mert mind nagyon szeretnénk, ha folytatódhatna, amit együtt elkezdtünk.