45 kiállításon van már túl a neszmélyi dokumentumgyűjtő

Juhász Mihályt, ha „meg akarjuk határozni” nincs könnyű dolgunk, hiszen maga is féltucatnyi tevékenységet sorol fel, amivel huzamosabb ideje foglalkozik. Az első helyre persze az amatőr helytörténész, gyűjtő titulust helyezi, megemlítve, hogy emellett rendszeresen fotózza a helyi történéseket, 25 albumban őrzi a faluról megjelent híradásokat, és még verseket is fabrikál. Mi viszont most a dokumentumgyűjtő Juhász Mihályt kerestük fel.

– Polgármesterünk még a Hídverő napokon jutott ahhoz a német nyelvű levélhez, amelyen egy száznyolcvan éves neszmélyi postai bélyegző látható – emeli ki házigazdánk. – Az eredetéről nem tudok sokat, de az bizonyos, a tulajdonosa árverésen jutott hozzá. Ugyanolyan jelzés van a borítékon, mint azon, amelyik tíz éve, szintén egy árverés alkalmával került a birtokomba. A különbség annyi, hogy az a levél még a mostaninál is hét évvel idősebb. Egyébként ennek a postai bélyegzésnek az elsődleges érdekessége, hogy 195 éve, 1822-ben még Tatán sem állt posta. Így bármilyen levél is ment mondjuk Tatáról, Pestről vagy Bécsbe, azt mind Neszmélyen „érvényesítették”.

A Juhász Mihály által őrzött levelek és dokumentumok – mintegy száz ilyen van – egyetlen kivétellel, de valahogy kötődnek a faluhoz. Csak a legrégebbi, 1736-ból való nem, amely egy tatai padlásról került a helytörténészhez, és három gyönyörű viaszpecsét igazolja hitelességét.

– Minden bizonnyal a faluszeretet terelgetett erre az útra – emlékszik vissza Mihály. – Egy 1944-es, három fotóból álló neszmélyi képeslap adta az első lökést. Ekkor 1991-et írtunk, én meg ahogy a kezembe vettem a lapot, azonnal odasiettem a képen látható helyszínekre. Két évvel később pedig már-már megszállottan kezdtem el gyűjteni a helyi emlékeket. 1995-ben nyílt az első kiállításom. Azóta meg sem álltam negyvenötig.

A helytörténész féltve őrzött irattartójából időközben egy 1773. november 8-án keltezett, lantin nyelvű irat bukkan fel. A címzésen a község még Nösmüll néven szerepel. A levél a tatai Kapucinus templomban íródott. Két évvel később egy Bécsből Tatára tartó írásos üzeneten már Neszmüllként található a község neve.

– A dokumentumok döntően latinul, esetleg németül íródtak. A szabadságharc például még javában tartott, amikor ezt a levelet papírra vetették Tatán, 1848 decemberében, és Pest-Budára címezték – mutatja az iratot beszélgetőpartnerünk. – Ezen a levélen is található kuriózum. Az 1840-es évekig ugyanis a neszmélyi postabélyegző ovális volt. Rajta a település nevével, valamint a hónappal és a nappal. A negyvenes évek közepétől viszont kör alakú lett a „pecsét”, ám évszám még akkor sem volt „benne”. Az évet, az akkori szokásoknak megfelelően, a levél írója kanyarította az üzenet aljára.

Ezután egy „végre” magyarul írt levél is előkerül. Neszmélyi bélyegzővel jutott el Tatáról Győrbe, az ottani főügyészségre. A kérelmet két ószőnyi polgár írta a tatai börtönből. Tóth Mihály és Tóth György istenkáromlás, szitkozódás miatt kerültek rács mögé...

Juhász Mihály azt is elmondta, hogy gyűjteményét szívesen ajánlaná fel egy leendő falumúzeumnak, ahol végre közkinccsé válhatnának a dokumentumok, illetve a tárgyi emlékek, valamint mindenki számára elérhetővé is.

Padlás, sublót, katonaláda...

Juhász Mihály gyűjtéseiből elsősorban Neszmélyen, Dunaalmáson és Tatán nyílt kiállítás, de láthatták már a múlt emlékeit a csallóközi települések egy részén is. A dokumentumok közül a helytörténész leginkább Zichy Miklós gróf egyházi körlevelére büszke. Ez a ritkaság latin nyelvű, és 1763. október 17-én keltezett. Levélből, okmányokból mintegy száz darabot kutatott fel a helytörténész padlásokat bújva, sublótokat böngészve. De elmondta, került már elő érdekes, régi dokumentum elfeledett katonaládából is. Az 1875-ös házassági egyezség azt hivatott tisztázni, ki és mit visz, vitt a kapcsolatba. Emellett Mihály az egykori népi használati eszközöknek is nagy rajongója. Az orrunk alá is dugott egy 1862-es mángorlót. A faluról szóló újságcikkek gyűjteménye pedig már 25 kötetet tesz ki. A legrégebbi az 1968-as Dolgozók Lapjában jelent meg.