Egymilliárdos adócsalás: tatabányai és tatai cégek vezetőit is letartóztatta a bíróság

A nyomozási bíró a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség indítványa alapján, bűnszervezetben, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, pénzmosás bűntette és más bűncselekmények miatt ügyében egy hónapra letartóztatott hat embert. Az ügyet a Eurojust közreműködésével, széleskörű nemzetközi együttműködés eredményeképpen sikerült felgöngyölíteni.

Az ügyészség hat férfival szemben indítványozta a letartóztatás elrendelését, akik közül ketten a két haszonhúzó gazdasági társaság ügyvezetői, három személy a számlázási láncban lévő cégek ügyvezetői, egy gyanúsított a költségvetési csalásból származó pénz befektetője, a pénzmosást végző cég ügyvezetője.

Az ügyészség indítványa szerint megalapozottan feltehető, hogy a gyanúsítottak szabadlábon hagyásuk esetén a bizonyítást veszélyeztetnék, valamint a bűnismétlés veszélye is fennáll. A nyomozási bíró az ügyészség indítványával egyezően a hat férfi letartóztatását egy hónapra elrendelte.

Az ügyészség öt európai államhoz intézett jogsegélykérelmet, amelyek teljesítése során gyanúsítotti, és tanúkihallgatások, vagyonbiztosítási intézkedések, kutatás, és lefoglalás történt. A nemzetközi együttműködést hatékonyan segítette az európai uniós ügyészi szerv, az Eurojust, melynek keretében személyes találkozók megszervezésére, a jogsegélykérelmek alapján teljesített büntetőeljárási intézkedések koordinációjára is sor került, biztosítva a magyar büntetőeljárás eredményességét.

Dr. Reszl Ildikó megyei főügyész tájékoztatta a Kemma.hu-t a részletekről. Egy férfi, akivel szemben nemzetközi elfogatóparancsot bocsátott ki az ügyészség indítványára a nyomozási bíró, 2015 óta fiktív számlákat kiállító bűnszervezetet hozott létre és irányított. Ennek része volt a többszintű, számlázási láncolatot alkotó céghálózat. A fiktív számlákat két, informatikai, kereskedelmi és szolgáltató szektorban tevékenykedő tatabányai székhelyű gazdasági társaság fogadta be összesen 16 cégtől, ezzel az általános forgalmi adó fizetési kötelezettségük mértékét csökkentették, így a magyar állami költségvetésnek 991 millió 518 ezer forint vagyoni hátrányt okoztak.

A fiktív számlákat kiállító alvállalkozó cégek valós gazdasági tevékenységet nem végeztek. Ezen cégek bankszámláira a haszonhúzó két tatabányai gazdasági társaság teljesített utalást, a fiktív számlák ellenértékének megfelelő összegben, amelyet a bűnszervezetet irányító férfi utasításai szerint tovább utaltak más cégek számláira. A bűnszervezet vezetője által utasított emberek a cégek számláiról jellemzően készpénzfelvevő automatákból felvették a pénzt, és azt visszajuttatták a bűnszervezet vezetőjének, illetve a fiktív számlákat befogadó társaságok képviselőihez.

Az ÁFA befizetési kötelezettségüket jogtalanul csökkentő cégek részére fiktív számlákat kiállító gazdasági társaságok szintén valótlan tartalmú alvállalkozói számlákat fogadtak be. A számlakiállító cégek ügyvezetőinek nagy része szlovák, lengyel, angol állampolgár, akik tényleges ügyvezetői tevékenységet sosem végeztek, a cégeket és azok könyvelését a bűnszervezet vezetője irányította.

A bűnszervezet vezetője különböző gazdasági társaságok ügyvezetőjeként a költségvetési csalásból származó pénzösszegeket a Csehországban, Horvátországban, Szlovákiában, az Egyesült Királyságban létrehozott cégek bankszámláira utalta, ahonnan az visszaáramlott egy tatai székhelyű céghez. A tatai cég a pénzből 12 ingatlant vásárolt a 2015-2019. közötti időszakban, amelyeket bérbeadás révén hasznosított.