2020.05.21. 07:40
Befejezték a napraforgó és a kukorica vetését, már csak az eső hiányzik
Gyakorlatilag mind a napraforgó, mind a tengeri vetése befejeződött szűkebb hazánk mezőgazdaságilag művelt területein. A gazdák mégsem elégedettek, mivel az aszályos időjárás már most terméskieséssel fenyeget több kultúrában.
Debrecen, 2019. április 7. A debreceni Agrárgazdaság Kft-ben 2 héttel korábban kezdték a kukorica vetését, elsõsorban saját és hazai nemesítésû vetõmag használatával. Az idén összesen 1000 hektáron termesztenek kukoricát, jelentõs részben silóként hasznosítva a tejelõ tehénállomány takarmányozására. MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi igényért a fotó készítõje közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt.
Forrás: MTI
Fotó: Oláh Tibor
Az adatok, a felmérések azt mutatják, hogy szűkebb hazánkban szinte évről évre a főbb tavaszi kultúrák vetésterületében nincs döntő változás.
A nagyjából 11 ezer hektárnyi napraforgó terület száz százalékán már a magágyban „figyelnek” a szemek. Sőt, a korai vetésűek már 2–4 „valódi” levelet is növesztettek. A rendkívül csapadékszegény időjárás miatt azonban a kelés vontatott. Sok helyen előfordul, hogy a fenn említett 2–4 leveles növény mellett közvetlenül, még csírázatlan magok fekszenek a földben.
Az elmúlt hetekben már a kukorica vetése is a hajrájához érkezett. A bevetett terület aránya már ekkor elérte a 99 százalékot, azaz napjainkra a tengeri is a talajba került már mintegy 30 ezer hektáron. Ebben a kultúrában is előfordul, hogy a korai fajták, hibridek már a 2–3 leveles fejlődési fázisukban vannak.
A tengerit is sanyargató aszály mellett a kukoricabarkó megjelenése, kártétele figyelhető meg a táblákon. Egyelőre külön védekezésbe nem kezdtek a szakemberek ezzel a rovarral szemben. Az őszi árpák kalászolnak, a búzáknál is kiterült már az úgynevezett zászlóslevél.
Megyénkben mintegy 250 hektáron termelnek cukorrépát. Ez az állomány már szintén 2–4 valódi leveles növekedési szakaszában tart. A csapadékról igazából nincs mit írni, mivel nincs. Egyre többen jelentenek aszálykárt a földekről a kárenyhítési rendszerbe, illetve egyre többen veszik igénybe az aszályra is kiterjedő növénybiztosításokat. Komárom-Esztergom megyében elmondható, hogy meglehetősen állandó az őszi kalászosok, illetve a tavaszi vetésű növényi kultúrák területi nagysága is.
A legnagyobb területen kukoricát vetnek a gazdák már évek óta, nagyjából 30 ezer hektárnyit. A napraforgótáblák nagysága eléri a 11 ezer hektárt. A tavaszi árpa 700 hektárnyi helyet foglal el a földeken, míg a cukorrépából éves szinten úgy 250 hektárt vetnek, miközben zabból 550 hektárt.
Az egész ágazatot sújtja a szárazság
Az elmúlt három hónapban összesen 60–110 milliméter eső volt régiótól, térségtől függően, és ez bizony 50–60 milliméterrel is kevesebb a sokéves átlaghoz képest – mondta az InfoRádiónak Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára. Emiatt az őszi kalászosok meglehetősen vegyes állapotban vannak. Van, ahol az őszi árpa lényegében már a kalászt hányja, ami azt jelenti, hogy a növény egy hónappal előrébb jár a fejlődésben, mint normál esetben. A szárazság gyengíti az állományokat, jobban ki vannak téve a kórokozók támadásának – tette hozzá az államtitkár. Elmondta, hogy a gyümölcs az elmúlt hetekben a tavaszi fagy áldozata lett, a szárazság pedig a zöldség- és gyümölcskultúrák fejlődését is visszaveti, a kórokozóknak való ellenállását gyengíti. Az aszály nagyon negatív hatással van a mezőgazdasági termelésre.
