2009.06.11. 07:40
Vértesi Erőmű: megszorítások, leépítések, ingatlan-eladások
Bár eredetileg benne volt a pakliban, mégsem áll le nyáron egy hónapra a Vértesi Erőmű (Vért) márkushegyi bányája, s nem mennek kényszerszabadságra a dolgozók.
Vért és a bánya integráció fennmaradása, végső soron az emberek munkahelyének megőrzése érdekében több megszorító intézkedésre is sor került és kerül a következő hónapokban – mondta Torma Lajos. A január elsejei 2100 munkavállalói létszám az év végére 1550 főre csökken. Ebből 240 szerződéses erdélyi bányásznak már nem hosszabbították meg a munkaviszonyát, a továbbiakban pedig a már nyugdíjas visszafoglalkoztatottak, illetve a nyugdíjkorhatárt elértek számíthatnak elsősorban leépítésre.
Mint azt a dr. Szabó Pál elnök-vezérigazgató által aláírt megállapodás tartalmazza: a létszámcsökkentés során a személyek kiválasztásánál fontos szempont a rendelkezésre állás mellett a szakmai felkészültség, a végzettség és az orvosi alkalmasság. A felek a kényszerű és szükséges létszámcsökkentés humánus eljárásának biztosítása érdekében kezdeményezik egy Humán Iroda működtetését, a megváltozott munkaképességű dolgozók által betölthető munkakörök felülvizsgálatát és szorosabbá teszik kapcsolatukat a munkaügyi központ kirendeltségével.
Ugyanakkor a Vért a költségek racionalizálása és csökkentése érdekében megválik több ingatlanától, melyek között munkásszállók, irodaház és szálloda üzletrész szerepel, de az értékesítendő ingatlanok között van például az oroszlányi Bányász Klub is.
A jövőben csak olyan alapítványok várhatnak pénzt a cégtől, melyek közvetlenül szolgálják a dolgozók igényeit, így megszűnik többek mellett a versenysport támogatása. A kedden aláírt dokumentumok záradéka arról rendelkezik, hogy mindezek hatálybalépésének feltétele a társaság üzleti tervének elfogadásáról rendelkező MVM (Magyar Villamos Művek) közgyűlési határozat. A tulajdonos MVM közgyűlésének összehívására a közeljövőben kerül sor.
Keleti György, a térség országgyűlési képviselője néhány hete arra hívta fel a figyelmet, hogy a Vértesi Erőmű működtetése nemcsak gazdasági, hanem szociális kérdés is, mert a 2100 munkavállaló mellett további 1500 külsős dolgozót foglalkoztatnak, továbbá adók, járulékok és közterhek címén évente nyolcmilliárd forintnak megfelelő összeget fizetnek be az állami költségvetésbe.
A politikus elmondta azt is, lehetőséget kapott Bajnai Gordon miniszterelnöktől, hogy szakértőkkel együtt javaslatokat tegyen a Vért további működésére, mivel a miniszterelnök elkötelezett a munkahelyek lehetőség szerinti megőrzésére, ugyanakkor a gazdaságosabb működést is szükségesnek tartja.