Aggasztó statisztikák az AIDS Világnapján

Magyarországon idén először száznál több új fertőzöttet regisztráltak. Közel harminc éve napról napra nő a HIV-fertőzöttek, AIDS-betegek száma a világon. Ma már az ismert fertőzöttek száma meghaladja a 41 milliót. 2005-ben a statisztikák tehát cseppet sem bíztatóak: naponta 20 ezer ember fertőződik meg világszerte. Eddig valóban több férfit érintett a betegség, mostanra azonban kiegyenlítődött a nemek aránya.

Ha nem történnek komoly megelőző intézkedések, 2007-re a jelenleginél 11 millióval több lesz a HIV-vírushordozók száma – figyelmeztet a UNAIDS, az ENSZ-nek az AIDS elleni küzdelem céljára létrehozott szervezete a mai AIDS Világnap alkalmából kiadott jelentésében. Ebben figyelmezteti a föld hatmilliárdos népességének harmadát adó két országot, Indiát és Kínát, hogy a hatékony intézkedések elmaradásával napról napra csökken az esélyük arra, hogy a fertőzöttek számát járványügyi szempontból elfogadható küszöbérték alatt tartsák. Kínában cseppet sem enyhül a járvány terjedésének üteme, s a fertőzöttek száma a 2002-es egymillióról az évtized végére elérheti a tízmilliót –Magyarország teljes lakosságának létszámát. Az említett ázsiai országokban várhatóan a fertőzések számának további meredek növekedését okozza a gazdasági-társadalmi feszültségek kiváltotta belső vándorlás.

Kínában az utóbbi években 100 millió ember hagyta el korábbi lakóhelyét, s költözött városba vagy más vidékre. Nagyrészt kábítószerfüggő, HIV-vírushordozóktól súlyosan fertőzött, viszonylag elhatárolt körzetet írtak le a szakértők Pekingben és Kína kilenc tartományában, és további három súlyosan fertőzött körzetet, ahol a vírus leginkább nem kábítószer-fogyasztás, hanem heteroszexuális kapcsolat útján terjed. E három körzetben már 2000-ben meghaladta a 11 százalékot a fertőzöttek száma a prostitúcióból élő nők között. Kelet-Kína egy mezőgazdasági vidékén egy véradásra jelentkezők 12,5 százaléka HIV-vírushordozónak bizonyult.

A UNAIDS jelentése biztató példaként említi ugyanakkor Kambodzsát, ahol a nagy erőkkel támogatott megelőző intézkedések hatására a mindkét nemű prostituáltak között negyedével (42 százalékról 29 százalékra) csökkent a hordozók aránya. Ugyancsak eredményeket tud felmutatni Dél-Afrika, ahol a 20 évesnél fiatalabb kismamák között negyedével (21-ről 15 százalékra) sikerült csökkenteni a fertőzöttek arányát.

Az ENSZ bocsánatot kért
Az AIDS 1981-es felfedezése óta több mint 25 millió áldozatot szedett a betegség. A Karib-térséget leszámítva gyakorlatilag mindenhol nő a fertőzöttek száma, leggyorsabban Kelet-Európában, Közép- és Kelet- Ázsiában, valamit Fekete-Afrikában terjed. Annak ellenére, hogy a betegségnek nincsen ellenszere, az AIDS elleni küzdelem egyik kulcskérdése, hogy sikerül-e gyógyszert adni minden betegnek. A válasz egyértelműen nem. A betegségtől leginkább súlytott Afrikában például csak minden tizedik, Ázsiában pedig minden hetedik beteg kapja meg a kezeléshez szükséges tablettákat. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) HIV-AIDS osztályának vezetője, Jim Yong Kim a napokban bocsánatot kért azért, hogy nagyjából csak egymillió ember gyógyszerezését sikerült megoldani, a vállalt hárommillió helyett. Kofi Annan ENSZ-főtitkár a világnap alkalmából tartott beszédében szintén sürgetőbb lépéseket szorgalmazott.

Itthon csendben romlik a helyzet?
Magyarországon 2005-ben átlépte a bűvös százas határt az újonnan regisztrált AIDS-betegek száma. Az Anonim AIDS Tanácsadó Szolgálatnál 2004 egész évében 5 új főt, idén, csak az első félévben, már 16 friss fertőzöttet regisztráltak. A új regisztrált betegek számának növekedését mutatták ki a hivatalos országos statisztikai adatok (EPINFO) is. Eszerint tavalyhoz képest 68 százalékos emelkedés mutatható ki csak az első fél évben. Annak ellenére, hogy ilyen számok mellett, szerencsére, még mindig nem beszélhetünk AIDS-robbanásról, figyelemre méltó adat, hogy az utóbbi években megnőtt a betegség utolsó stádiumában lévő betegek száma. Az utóbbi öt évben ők húszan voltak, számuk mostanra elérte a 38-at. Ez pedig azt mutatja, hogy az emberek későn mennek orvoshoz, így nagy többségüknél már csak az utolsó fázisban tudják diagnosztizálni a betegséget.

Civil AIDS Fórum vs. minisztérium
Az egészségügyi, oktatási politikusoknak kötelességük megelőző programokat, szűrési, ellátási feladatokat biztosítani, megfelelő pénzt fordítani a szexuálisan aktív emberekre, főleg fiatalokra és a különböző veszélyeztetett csoportokra – véli a 2004-ben létrejött Civil AIDS Fórum (CAF). Szerintük ebből gyakorlatilag semmi nem valósult meg. „A 2005-s költségvetésből egy középiskolás diákra még 60 fillér sem jut a megelőzésre. Iskolai szociális munkások, mentálhigiénikusok nincsenek alkalmazásban, iskolaorvosok nem foglalkoznak ezzel a témával. A mai fiatalok nincsenek felvilágosítva a szexuális úton terjedő betegségek megelőzési lehetőségeiről” – közölték.

A kritika nem ér véget: „egészségpolitikusaink nem tulajdonítanak jelentőséget a HIV-fertőzés megelőzésének. A hatékonyan működő civil szervezésű ingyenes, anonim HIV-szűrés és -tanácsadás lehetőségét anyagi támogatás megvonásával ellehetetlenítik. Nincs hatékonyan működő állami anonim HIV-szűrő hálózat és prevenciós tanácsadás.” Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium (ICSSZEM) sajtóosztályáról ugyanakkor azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a tavaly kidolgozott Nemzeti AIDS Stratégia elsősorban a megelőzésre helyezi a hangsúlyt, amelynek keretében a biztonságos nemi életre és az óvszerhasználatra hívják fel a fiatalok figyelmet. Ehhez tartozik az ingyenes szűrővizsgálat is. Az idei világnap alkalmával indított szűrőprogram keretein belül 5 nagyvárosban, Szegeden, Szombathelyen, Pécsett, Debrecenben és Miskolcon vesznek majd vért.