Az amerikai hadsereg vegyifegyvert vetett be Irakban

"A fehér foszfort azonban nem civilek ellen használták" – jelentette be a védelmi minisztérium szóvivője. Szemtanúkra hivatkozó sajtóértesülések szerint azonban a 2004-es ostrom alatt a lázadás fellegvárának tartott Falludzsában civilek, nők és gyermekek is áldozatul estek a vegyi támadásnak. Az olasz Rai 4 televíziós csatorna úgy értesült, hogy százakra rúgott a támadás áldozatainak száma. A csatorna olyan amerikai katonák beszámolójára hivatkozott, akik részt vettek a tavaly ősszel kialakult ütközetben.

A szemtanúk szerint több tucatnyi civil szétégett hulláját találták meg. A fehér foszfornak nevezett vegyi anyag ugyanis rendkívül gyúlékony, oxigénnel érintkezve azonnal lángra lobban. A foszfortámadás áldozatai elképzelhetetlen kínokat álltak ki, mert az anyag az emberi testtel érintkezve rendkívül súlyos égési sebeket okoz.

Barry Venable főhadnagy, a Pentagon szóvivője azonban visszautasította ezeket a vádakat. Szerinte a foszforgránátokat csak azért használták, hogy éjszaka megvilágíthassák az ellenséges állásokat. Ugyanakkor a szóvivő elismerte, hogy a vegyianyagot akkor is bevetették, ha más módon nem tudták kiűzni a lázadókat állásaikból. Kiemelte, hogy az Egyesült Államok soha nem írt alá olyan nemzetközi egyezményt, amely megtiltaná a fehér foszfor bevetését. "A foszforgránátok amúgy sem számítanak vegyifegyvernek, hanem hagyományos lőszernek" – jelentette ki a főhadnagy.

Tegnap a brit kormány is elismerte, hogy a csapatai használtak fehér foszfort a közel-keleti országban. Tony Blair miniszterelnök szóvivője ugyanakkor tagadta azt, hogy a csapatok fegyverként használnák a foszfort, vagy a napalmot. "Ezeket csak akkor vetik be, ha álcázásként füstfüggönyt akarnak gerjeszteni" – mondta a szóvivő a BBC hírtelevíziónak.

Közben újabb fogolykínzásokra derült fény Bagdadban. A síiták vezette belügyminisztérium pincéjéből 160, brutálisan megkínzott foglyot szabadítottak ki amerikai katonák. A foglyok egy része megbénult a kínzásoktól, egyeseket részben megnyúztak, vagy megcsonkítottak a vallatások során.

Tajvant állította a gazdasági fejlődés példájaként Kína elé George W. Bush amerikai elnök nyolcnapos ázsiai körútjának első állomásán, Japánban mondott beszédében. Bush gazdasági reformokat, illetve nagyobb politikai és vallási szabadságot követelt a kínai vezetéstől. "A kínai nép szabadon akarja nyomtatni a Bibliát és más vallásos szövegeket" – mondta George W. Bush amerikai elnök. Követendő útként pedig Japán és Dél-Korea mellett Tajvant jelölte meg, amely beszéde szerint "szabad, demokratikus és virágzó". Bush szerdán Japánban kezdte meg nyolcnapos ázsiai körútját, melynek során Kiotóba, Tokióba, a dél-koreai Puszanba, Szöulba, Pekingbe és a mongol fővárosba, Ulánbátorba látogat.