Voks 2024

2024.06.05. 17:45

Csütörtökön kezdődik az európai parlamenti választás az unióban (infografika)

Csütörtökön kezdődik az európai parlamenti választás az unióban; öt évvel ezelőtt az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán az európai szintű részvétel 51 százalékos volt, de a részvételi adatok a tagállamokban jelentős eltérést mutattak: a legnagyobb arányban Belgiumban mentek el voksolni, ott a jogosultak 88 százaléka adta le szavazatát, míg Szlovákiában csak 25 százalékuk.

MW

Az európai parlamenti választásokra 2024. június 6–9. között kerül sor

Forrás: MTI/EPA

Fotó: Olivier Hoslet

Az Európai Parlament Kutatószolgálatának összesítése szerint öt évvel ezelőtt a választáson Belgiumban és Luxemburgban volt a legmagasabb a részévétel. Belgiumban 88,5, Luxemburgban 84,2 százalék volt a választói részvétel (mindkét országban kötelező a szavazás). Az EP-választások történetében a valaha volt legmagasabb részvételi arányt is Belgium tudhatja magáénak: az 1984-es voksoláson 92,1 százalékos volt a részvétel az országban.

2019-ben Máltán 72,7 százalékos volt a részvétel, Dániában a választásra jogosultak 66,1 százaléka, Németországban 61,4 százaléka, Spanyolországban 60,7 százaléka ment el szavazni. Ausztriában 59,8 százalék, Görögországban 58,7 százalék, Svédországban 55,3 százalék, Olaszországban 54,5 százalék, Litvániában 53,5 százalék, Romániában 51,2 százalék.

Az EP-választáson az EU-átlag 50,66 százalék volt, ennél tizenöt tagországban volt alacsonyabb a részvétel. Franciaországban 50,1 százalék szavazott, Írországban 49,7 százalék, Lengyelországban 45,7 százalék, Cipruson 45 százalék, Magyarországon 43,4 százalék, Hollandiában 42 százalék, Finnországban 40,8 százalék volt a részvételi arány.

Öt tagállamban volt a részvétel 30-40 százalék közötti: Észtországban (37,6), az akkor még uniós tag Egyesült Királyságban (37,2), Lettországban (33,5) és Bulgáriában (32,6), Portugáliában (30,8).

Harminc százalék alatti volt a részvétel az EP-választáson, azaz a jogosultaknak kevesebb mint a harmada szavazott Horvátországban (29,8), Szlovéniában (28,9), Csehországban (28,7) és Szlovákiában (24,7).

Szlovákiához fűződik a negatív csúcs az EP-választások történetében: 2019-ben a választásra jogosultak mindössze 13 százaléka szavazott. A második legalacsonyabb részvétel is Szlovákiához kapcsolódik: 2004-ben az EU-ba frissen belépő országban az EP-voksoláson a választásra jogosultaknak mindössze 17 százaléka ment el szavazni.

Az EP-választáson 1979 óta, amióta az EP tagjait közvetlenül választják, 2014-ig folyamatosan csökkent a részvétel: 1979-ben még 62 százalékos volt, ezt követően választásról választásra nem jelentős mértékben, de csökkent a részvétel, így 1984-ben 59 százalékos, 1989-ben 58, 1994-ben 57 százalékos volt. Az 1999-es voksoláson azonban a részvételi arány 50 százalék alá esett: a voksolásra jogosultak mindössze 49,5 százaléka szavazott. 2004-ben a részvételi arány tovább csökkent 46 százalékra, 2009-ben 43 százalék volt, 2014-ben pedig 42,6. A tendencia 2019-ben megfordult, és a részvételi arány ismét 50 százalék fölé emelkedett, 51 százalékra.

Európai választások – 2024 Megválasztandó képviselők száma országonként; a jelöltek minimum korhatára; a választók korhatára; a választási küszöb; a választás napja 
Forrás: MTI

Nincs uniós szintű jogorvoslati lehetőség az EP-választáson

A június 9-ei EP-választáson nincs uniós szintű jogorvoslati lehetőség, a választási eljárás során az egyes tagállamok választási jogszabályai érvényesek.

Az EP-választáson Magyarország egyetlen választókerületet alkot, ezért a fellebbezési, illetve a jogorvoslati szintek eltérnek az országgyűlési választáson gyakorolhatótól.

A június 9-ei választási eljárásban négyféle választási bizottság működik: szavazatszámláló bizottság (szszb), helyi választási bizottság, területi (fővárosi) választási bizottság, valamint Nemzeti Választási Bizottság (NVB). Bírósági felülvizsgálat esetében a Kúria illetékes.

A 10 119 szszb a szavazás napján, június 9-én működik, dönt a szavazás folyamán felmerülő kérdésekben: például szavazni akarók visszautasításáról, mozgóurnaigény elutasításáról, vizsgálja a szavazatok érvényességét.

A helyi választási bizottság dönt a szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni kifogásokról, valamint a szavazóhelyiségben elkövetett egyéb cselekménnyel kapcsolatos kifogásról, és minden olyan kifogásról, amely kifejezetten az egyéni listás, az egyéni választókerületi, a kompenzációs listás, a települési nemzetiségi vagy a polgármester-választáshoz kapcsolódik. Az Európai Parlament tagjainak választásához kapcsolódó, kizárólag a helyi választási bizottság illetékességi területét érintő kifogásról is ez a szerv dönt.

A területi választási bizottság (Budapesten Fővárosi Választási Bizottság) dönt minden olyan kifogásról, amely kifejezetten a vármegyei vagy fővárosi önkormányzati választáshoz, a területi nemzetiségi önkormányzati választáshoz vagy a főpolgármester-választáshoz kapcsolódik. Emellett dönt a helyi választási bizottság hatáskörébe nem tartozó, kizárólag a területi választási bizottság illetékességi területét érintő, és a helyi választási bizottság döntése elleni fellebbezésről. A területi választási bizottság dönt a körzeti és helyi, illetve lekérhető médiaszolgáltatással vagy nem országosan terjesztett sajtótermékkel kapcsolatos kifogásról (ezekben az esetekben az illetékességet a médiatartalom-szolgáltató székhelye vagy lakóhelye határozza meg).

A Nemzeti Választási Bizottság az egész választási folyamatban működik: ez a testület vizsgálja, hogy az EP-választáson indulni kívánó pártok és listáik megfelelnek-e a választási törvényben előírt feltételeknek. Az NVB sorsolta ki az EP-listák szavazólapi sorrendjét is, megszámlálja a külképviseleteken, valamint a levélben leadott szavazatokat, és megállapítja az EP-választás eredményét.

Emellett az NVB dönt minden olyan kifogásról, amely nem tartozik a helyi vagy területi választási bizottság hatáskörébe és az elkövetés helye nem határozható meg, továbbá a területi választási bizottság döntése elleni fellebbezésről, és az országos, lineáris médiaszolgáltatás és az országosan terjesztett sajtótermékek, illetve a filmszínházak választási kampányban való részvételével kapcsolatos kifogásról.

A területi választási bizottság másodfokú határozata ellen, valamint az NVB határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmeket a Kúria bírálja el. A kérelem tárgyában a legfelsőbb bírói testület három napon belül dönt, kivételes esetekben az Alkotmánybírósághoz is lehet fordulni, alkotmányjogi panasszal.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában